Alapvető, hogy az 1955 és 1975 között háromféle egymást követő altípusban gyártott Tatra 603-as nem létezett kupé karosszériával, csak négyajtósként készült. A típus szerepe az volt, hogy reprezentációs limuzinként díszelegjen, kiemelt embereket – akik megengedhették maguknak az autó luxusát – fuvarozzon a lehető legnagyobb kényelemben. A kocsi áramvonalas formája ugyanakkor szinte kívánta volna, hogy készüljön sportosabb karosszériával is.

A lámpák és a hátsó szélvédő sem úszták meg

Bohács Márió (Majo), az autó tulajdonosa valahogy hasonlóan gondolkozott, amikor úgy döntött, alaposan hozzányúl az öreg Tatrához. Autója a típus második változata, 1967-ből származik. A kocsit teljesen szétszedték, de nem csak azért, hogy alaposan levakarhassák a rozsdafoltokat.

Teljesen lesimították a lemezeket, a régi díszekből szinte semmi sem maradt. A kis lámpák és a nagy lemezfelületek trezorhatást kölcsönöznek Teljesen lesimították a lemezeket, a régi díszekből szinte semmi sem maradt. A kis lámpák és a nagy lemezfelületek trezorhatást kölcsönöznek

Át is alakították a kocsiszekrényt, a művelet során az összes valaha ismert karosszériaátépítési tuningfogást bevetették. A négyajtós autóból kétajtóst varázsoltak a hátsó ajtók befalazásával, illetve az első nyílászárók megnyújtásával. Már ez elég nagy dobás, de a sportos hatást tovább fokozták a tetőoszlopok rövidre vágásával (top chop). Ehhez a stílushoz nem illett az eredeti, nagy felületű dupla hátsó szélvédő, így két kicsi, régies ablak váltotta azokat. A küszöböket közelebb húzták a talajhoz, s a hátsó kötényt is megnyújtották.

A vezető munkahelye nem is emlékeztet a régire. A sofőr háromküllős sportkormányt markolhat A vezető munkahelye nem is emlékeztet a régire. A sofőr háromküllős sportkormányt markolhat

Az orr-rész kialakításánál üvegszálas anyagot használtak. Itt is alaposan átfaragták a kocsit, a hagyományos nagy fényszórók helyét vetítőlencsés kis lámpák vették át, új a teljes homlokfal a jelvénnyel, lent pedig a köténybe LED-sort építettek. A hátsó nagy lámpa helyét is kerek LED-fények vették át.

Négy sportülés, piros bőrbe húzva, hímzéssel a fejtámlán. Biztonsági öv és rendszám sincs! Négy sportülés, piros bőrbe húzva, hímzéssel a fejtámlán. Biztonsági öv és rendszám sincs!

Az elvarázsolt megjelenés részei a karosszéria fehér színére fényezett kétrészes, 17 colos alufelnik, amelyek alatt elöl 20, hátul 40 mm-rel szélesítettek a nyomtávon. Az ültetés mértéke 40 mm. Az utastér kialakítása ugyanilyen nagystílű. Bent négy sportülést találunk, a hátsók beépítéséhez a padlólemezt és a régi ülés fémből sajtolt vázát is átalakították. Az utastér hosszában középre felépítettek egy kardángerincet, amely könyöklő-tárolóként is szolgál, és persze sportos hangulatot teremt.

Még egy spoilerre is futotta a gépháztetőre. A kipufogó – mint egy Lexuson – áttör a lemezen Még egy spoilerre is futotta a gépháztetőre. A kipufogó – mint egy Lexuson – áttör a lemezen

Végezetül a teljes utasteret piros bőrrel kárpitozták. Az üléseknél fehér kédereket használtak, s az ajtókra és a műszerfalra is került hímzés. Az ajtóburkolatok kialakítása mai, könyöklős, a kilincsek is modern autók tartozékai. Archaizál viszont a műszerfal, három krómgyűrűs órával, kettő műszer pedig a középkonzolra jutott, a váltókar elé. Modern a felszereltség, elektromosak az ablakok, van centrálzár és riasztó.

Maradt az eredeti V8-as erőforrás

A nem mindennapi karosszériát az eredeti motor hajtja, persze szépen felújítva és finoman átalakítva. A 2,5 literes, V8-as motor 94 lóerőt teljesít és 158 Nm nyomatékot tud. A motort két darab egytorkú karburátor itatja, ezekről lekapták az eredeti lemez légszűrőházat, helyettük közös direktszűrő szolgál. A „túloldalon” a kipufogót cserélték le, külön finomság, hogy a végek a hátsó köténylemezt áttörve jutnak a szabadba. A további motorbeavatkozás inkább szépészeti, pirosra festették a blokkot, polírozták a szelepdekliket, továbbá a léghűtés turbinaházait. Hihetetlenül jó hangja van a kocsinak, a V8-as sportossága keveredik a régi karburátorosok dörcögő hangjával és a léghűtésűek finom, recsegő aláfestésével.

V8-as, léghűtésű. A látványánál már csak a hangja jobb V8-as, léghűtésű. A látványánál már csak a hangja jobb

Majo autója nagyon jól eltalált munka, megőrizte az eredeti autó jellegzetességeit, az átalakítás után is felismerhető, mégis hamisítatlan tuninggép. Átmentette a Tatra értékeit, az egyedi formát, a V8-as karburátoros motort, és úgy tett hozzá, hogy az autó érdekesebb lett, ráadásul biztos, hogy csak egy ilyen van a világon. Gratulálunk!