A kontrasztos bőrkárpit a luxus jele, de ettől még igazi sportkocsi marad a GT-R. Jól tartanak a kagylóülések. Fotó: Hilbert Péter

Nemrégiben ültem először élesben egy Nissan GT-R volánja mögött, a Slovakiaringen körözés közben az üléspozícióval nem tudtam megbarátkozni: a fejemre húzott sisak miatt hátra kellett döntenem a támlát, nyújtott kézzel is alig értem el a kormányt; nem örömjáték, inkább szenvedés volt az a pár kilométer. Most azonban utcai körülmények között randevúzok a japánok imázsépítő modelljével, egyenes derékkal ülve, a volánnal az ölemben sokkal jobb az autó. A motor és az autó működését kísérő hangélmény (vagy pedálállástól függően hangorkán) szemernyit nem csitult, a tesztautó egyike azoknak, amelyeket a szomszédos versenypályán is meg lehetett kergetni. Erről a rövid, de annál intenzívebb előéletről a karosszéria egészét elborító kőfelverődések tanúskodnak.

Hosszú perceket lehet azzal tölteni, hogy kiválassza a sofőr, milyen telemetriai adatokat szeretne látni a központi kijelzőn. A váltókar előtti kapcsolókkal megvadíthatók (vörös) a rendszerek, közúton ajánlott „felpuhítani” a lengéscsillapítókat

Ha nem a 10-20 méter széles pályán, hanem 3 méteres sávszélességű úton hajtja az ember a GTR-t, bizony hamar érezni kezdi a korlátait. Nagy ívben kell kerülni a kátyúkat és a csatornafedeleket, a felfüggesztés kemény, az abroncs peres, jobb a békesség. Átlósan hátrafelé lehetetlen a kilátás, ami hegyes szögben lévő kereszteződésnél lehetetleníti el a sofőrt. A mélyre húzott légterelők miatt egyszerű parkolóhelynél sem a radar csipogása a mérvadó, mert a „késélű első lökhárító” sérül, ha nem figyelünk. A ki- és beszállás során főhajtással adózunk annak a tervezőnek, aki alacsonyra rajzolta az oldalsó ablakvonalat. Ha már egyszer átjutunk a magas oldaltámasz és az alacsony eresz közötti nyíláson, mögötte már átlagos térkínálatot találunk, én a magam 190 centijével pont elfértem kényelmesen. A hátsó ülés még csak nem is szükségmegoldás, inkább leltári tárgy, ahová például a kabátját dobja be az ember. Arra nem tudtam rájönni, mire jó a kormánytól jobbra, mélyen elhelyezett szivargyújtó – ha használjuk, útban van a térdünknek a kábel.

Szép a hátsó ülés, de fej- és lábtér híján inkább extra csomagtérnek tekinthető Kicsi a nyílás, a mögötte lévő zegzugos 315 liter megtöltése bőröndöt próbáló feladat

De az ilyen apróságokon nem akadok fenn, hiszen mégiscsak 570 lóerőnek örülhetek – ha legalább 100 oktános benzint tankolok, 98-assal is elmegy, de olyankor alacsonyabb a teljesítmény. A széles abroncsok ellenére nem megy utána a nyomvályúknak, egyértelmű reakciókat kapunk az akcióinkra. Hiába a rajtautomatika, legálisan nem élvezhetjük a 2,8 másodperces 0-100-as sprintet: autópályán ugye nem állunk meg, közúton meg 90 km/óránál abbahagyjuk a gyorsulást… Nagyon jól érezni a GT-R határait, amelyekről elmondható, hogy nem csak a legális, de az ésszerű sebességnél is jóval messzebb vannak. A duplakuplungos váltónak hála az araszolás is könnyen megy vele, és ha nem kíméletlen másodpercvadászatról van szó, haladás közben sem kell belenyúlni a kormány mögötti fülekkel a váltóvezérlésbe. Nyomatékból is megy úgy, ahogy egyszerű sportkocsik vagy forró ferdehátúak padlógázon teszik. Azon a tényen kívül, hogy nagyon megnézik az autót, legfeljebb autópályán élvezhetjük egy-egy rövid, de annál intenzívebb gyorsulás idejéig a hatalmas teljesítményt. Padlógázra annyi benzint tol az elektronika az égésterekbe, hogy az nem is ég el, egy-egy ilyen mutatvány során fekete füstfelhőt bocsát ki magából az autó. Talán nem véletlen, hogy a szabványos fogyasztás mérésekor sincsenek tizedértékek… Fékezésnél leginkább arra kell vigyázni, hogy a mögöttünk haladók nem képesek hozzánk hasonló lassulást produkálni. Legyen bármilyen könyörtelen is a közúti használat, fáradásnak a legkisebb jelét sem mutatja a fékrendszer, mindig bízhatunk benne.

Látványnak sem utolsó a 3,8-as V6-os biturbó, de a teljesítménye és a hangja az igazi show

Meglepően hangzik, de a hasonló teljesítményű autók között ennek a Nissan által egyszerűen csak Szuperautónak titulált gépnek igenis kedvező az ára, igaz, nem csak az egyszerű emberek nyelnek nagyot a 30,9 millió Ft-os alapár láttán. Így már világos, hogy a 16,9 l/100 km-es tesztfogyasztás nem oszt, nem szoroz a gazdaságosság megítélésében. A GT-R nem az értelemre, hanem az érzelmekre hat.

Jövőbe mutató technika a régmúltból származó billentős-húzós kilinccsel

Tetszett
• motorhang
• teljesítmény
• vezethetőség
• jó ár/érték arány

Nem tetszett
• „haszontalan”

Összegzés
Noha technikailag alkalmas a hétköznapi használatra is, sokkal jobban jár az ember, ha nem teszi, hiszen ilyenkor csak a makuláival szembesül. Hétvégente azonban hatalmas élmény a megkergetése, de igazán csak versenypályán, ellenőrzött körülmények (nincs szembe forgalom, van bukótér) lehet nagyot autózni a GT-R-rel.

Nissan GT-R
Összlökettérfogat: 3799 cm3
Hengerek/szelepek: V6/24 biturbó
Max. teljesítmény: 419 kW (570 LE) 6800/perc
Max. forgatónyomaték: 637 Nm 3300-5800/perc
Hossz./szél./mag.: 4710/1895/1370 mm
Tengelytáv: 2780 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1590/1600 mm
Fordulókör: 12,2 m
Saját tömeg/teherbírás: 1752/448 kg
Csomagtér: 315 l
Üzemanyagtank: 74 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 2,8 s
Max. sebesség: 315 km/h
Város/országút/vegyes: 17/9/12 l/100 km
Tesztfogyasztás: 16,9 l/100 km
CO2-kibocsátás: 275 g/km
A tesztautó alapára: 30 900 000 Ft

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!