Már a budai villa kertkapujánál strázsáló formaruhások jelenlétéből sejteni, hogy akad itt őrizni való. Például a Rolls-Royce Phantom, amelynek kipróbálására egészen kevés kiválasztott körében kapott meghívást szerkesztőségünk. Érzem is a kimondatlan elvárást, hogy megosszam a rendkívüli élményt olvasóinkkal, csakhogy a menetpróba némiképp fura lebonyolítása nem kedvez a jármű alapos megismerésének.

Mindenekelőtt nyilatkozatot kéne aláírnom, hogy anyagi felelősséget vállalok egy casco nélküli járműre, amelynek bruttó értéke, felületes átszámítás szerint, 120 millió forint körüli. Nos, ezt elvből elhárítom. Így persze nem vezethetek, de semmi baj, mert leszünk néhányan a kocsiban: kötelezően elkísér egy magyar úr, egy osztrák úr a márkaképviselettől, és a tolmács, noha nincsenek nyelvi nehézségeink. Majd a magyar úr lesz a sofőr, én meg eljátszom a kísérettel utazó fontos ember szerepét. Az autó tényleges kipróbálására úgysem igen adna lehetőséget az egy órára korlátozott időtartam, illetve a budai utcákon kijelölt útvonal – érezhető, hogy potenciális ügyfeleknek, és nem a szaksajtónak találták ki a programot. Arról, hogy közben teljes biztonságban érezhessem magam, BMW motorkerékpáron kísérő vagyonőr gondoskodik. Mivel hazánkban és külföldön több Rolls-Royce és Bentley típust vezettem már, sok száz kilométeren, meg hát bíztak már rám néhány egyéb értékes járművet is, kissé fonáknak érzem a helyzetet, de úgy fogom fel, hogy újfajta élményben van részem…

Guruló kastély

A Phantom fenséges jelenség. Mint egy guruló kastély. Imponálóan nagy, ezt fénykép nemigen adja vissza. Defekttűrő gumiabroncsai 21 colnak megfelelő méretűek, megengedett össztömege csupán 450 kilóval marad el a 3,5 tonnás határtól, amely felett ugyebár teherautó-jogosítvány kéne hozzá. Ehhez képest belül nem olyan tágas. Csomagtere meglepően rövid, hiszen előtte foglal helyet a százliteres tank, amelynek tartalma városban négyszáz kilométerre elég, legalábbis a műszaki adatok szerint. Az utastérben dúsan párnázott bőrgarnitúra fogad, szigorúan négy személyre berendezve, persze elöl és hátul is elektromosan állítható ülésekkel, és ugyan bőséges, de a térd teljes kinyújtását nem megengedő hátsó lábtérrel. Aki súlyt helyez erre, válassza a 25 centivel hosszított kivitelt.

A szűk utcákban persze már ezzel a „rövid” változattal is ugyancsak megdolgozik sofőrünk: a Phantom hossza csaknem hat méter, fordulóköre pedig közel 14 méteres! Megkönnyíti viszont a menőverezést, hogy nemcsak tolatókamera képét lehet kihívni a régies időórával ügyesen helyet cserélő képernyőre, hanem két oldalra néző kameráét is. Ezek az első rendszámtábla mellől figyelnek, és például akkor segítenek sokat, ha kapun dugjuk ki a Phantom orrát.

Ezt a részt persze a kastélykapukkal kellett volna kezdenem. Szembe nyílnak, középső tetőoszlop nincs, maguktól kattannak be, a hátsó teljesen gombnyomásra tud csukódni, de az igazi poénra nyitott állapotban derül fény: a két hátsó ajtóból ezerdolláros esernyőket lehet előhúzni (RR-emblémával), majd használat után visszadugni. Vízlevezető járat és szárítás készíti fel az ernyőt a következő alkalomra. Ügyes…

Vissza a természetbe!

Odabenn körülnézve alig látni fémet. Csupa természetes anyag: makulátlanul csillogó fa és mesteri műgonddal varrott bőr. Telefon elöl-hátul, és a hátsó traktusban van minibár is, hűtött rekesszel. Az első ülések támlája képernyőt és fényűző asztalkát rejt, és ravasz világítási effektusok fokozzák az abszolút luxus hangulatát. Ennek ellenére vannak ügyetlenül megoldott részletek. A kesztyűtartó nagyon pici, és az ajtók kartámaszáról lecsúszik a kéz, hiányzik egy jó kapaszkodó.

Nagyon figyelek: igazak-e a Rolls-Royce legendák? Csakugyan a műszerfali óra ketyegése a leghangosabb nesz? Csakugyan mintha légpárnán siklana az autó? Hát tény, hogy halk, de érzésre nem halkabb egy BMW-nél, Lexusnál, Mercedesnél. Annál ugyanis, ami nagyon halk, nem lehet sokkal halkabbnak lenni. Ami meg a siklást illeti, érezni az útminőséget, ami minálunk ugyebár kifogásolható. Hiába, a sebességpotenciálnak a komfort terén fizetni meg az árát.

Nagy test, nagy lendület

Az alumínium vázszerkezetű és karosszériájú Phantom ugyanis, a volánon elhelyezett Sport gomb megnyomására olyan fürge lesz, mint a leggyorsabb szumó-birkózó: hat másodpercen belül van százon, és 240-et megy. Ma már nem titok a teljesítmény sem. A 12 hengeres, 6,75 literes, büszke Rolls-Royce feliratot viselő, de leánykori nevén BMW könnyűfém-motor 460 lóerőt és 720 newtonmétert fejt ki – szinte már sok, kihasználása olyan lenne, mint frakkban rohangászni. Inkább adjuk át magunkat a zene élvezetének. A Lexicon LOGIC 7 hi-fi berendezés úgy szól, ahogy a nagykönyvben meg van írva – nincs is méltóbb aláfestés a minibárból előszedett kristály pezsgőspoharak csendülésének!

Nem is árt egy kis pezsgős hangulat a Phantom megvásárlásához. Talán így könnyebben teszi túl magát a dilemmán az ember, hogy merjen-e ilyen kocsit tartani kapuőrség és motoros kíséret nélkül?