Régi értékek – Lada Kalina kombi 1.6 teszt

Régen izgultunk már ennyire egy tesztautó átvétele előtt. A típusokat, adataikat és áraikat már ismertük, de hogy milyen lesz közelebbről 2016 egyik nagy reménysége, csak találgathattunk. Részben a márka múltja miatt volt gombóc a torkunkban az átadás napján, hiszen sokunknak ismerős a felemelő pillanat, amikor hosszú várakozás után végre átvehettük az új családtagot a Merkurnál, részben a márka jövője miatt. Mert ha beválik, meghatározó szereplővel bővülhet a hazai piac, ahová a magyar vásárlók kötődése miatt elsőként tért vissza a „rendszerváltáson” átesett Lada. Féléves tesztünk során az első itthon regisztrált példányról, egy Kalina Kombiról derítjük ki, milyen vele együtt élni, mennyire bírja a gyűrődést és milyen az ár/érték aránya?

A lámpa kapcsolója és magasságállítója alatt a csomagtartó nyitógombja balra lent rejtőzik, az ülésfűtés kapcsolói a váltó előtti pohártartóknál vannak. Formája miatt nem elég nagy a kesztyűtartó. Fotó: Hilbert Péter

A matrica nem túloz, tényleg az első európai specifikációjú, modern Ladák egyike, annyira, hogy a felirat a hátán még nem Kalina, hanem a gyári kód, 2194. Típusnevét az importőr pótolta, ez a széria egyszer még értékes lehet egy márkabarát gyűjtőnek! Külsején több néznivaló is van, például az eltalált, barátságos design. Az első, 2004-es Kalina vonalait örökölte, de a második, 2013-ban bemutatott generáció nem csak mímeli a divatot, szorosan tartja a lépést az európai konkurensekkel, részleteiben és összhatásában is mutatós. Jól áll neki a kombi karosszéria és az egykor spórolós, ma már trendi fehér fényezés is, a választék azonban bőséges, további 11, szemnek kellemes színből lehet választani.

Nagy szabad magassága miatt egyetlen buckán, bakháton sem akad fent

Megjelenése magasra teszi a lécet, de nem csak a formája, szemtől szemben a méretei is meglepők: a Kalina igazi városi kisautó, ahhoz viszont meg kell húznunk a matt műanyag kilincset, hogy kiderüljön, miben nyújt többet. Könnyű ajtaja óriási szögben nyílik, nyújtózkodás nélkül a vezetőülésből el sem érjük az ajtóbehúzót. Beülve egyből feltűnik, milyen tágas a belső, amire a régi iskola szerint rajzolt, nagy üvegfelületek csak ráerősítenek. Elöl-hátul puhák, kényelmesek az ülések, gyenge tartásuk csak hosszabb utakon jelenthet hátrányt. Amilyen kicsi kívül, olyan nagy belül, 175 centis sofőr mögött hátul nem csak gyerekek viháncolhatnak. Ha kell, itt akár hárman is ülhetnek, de két felnőtt is jól elfér. Hosszú az ülőlap, nagy a fejtér, jó a kilátás, még pohártartó is jut, igaz, csak egy, és az sem elég nagy. A kézzel tekerhető ablak alig ereszthető lejjebb a keret felénél, ennél meglepőbb, hogy az elsők sem tűnnek el teljesen az ajtókban.

Puha tömésűek az ülések. Fülek rögzítik az övcsatokat és a biztonsági öveket. Gyenge a pohártartó fül, az ülésállító erős kezet kíván

Érdekességeket bőven találunk még a vezető környezetében. A műszerfal formái és arányai ismerősek a modern, európai (olcsó) autókhoz szokott szemnek, a felhasznált műanyagok azonban árnyalják a képet. A tükör és a kézifék bevonata a klasszikus kocka Ladákból ismerős rideg, de tartós plasztik, a vékony textilbetéttel feldobott ajtókárpit és a műszerfal fényes, karcolódásra hajlamos, kemény műanyag. Szürkeségében is a legfinomabb tapintású alkatrész a kormány, mérete és fogása is ideális, nem csoda, ezzel leszünk majd a legközelebbi kapcsolatban. A váltókarral, a bajuszkapcsolókkal és a középkonzol gombjaival is meg lehet barátkozni, bár nem a kifinomultság jut róluk eszünkbe. Pár óra használat után már nem tűnik fel olcsóságuk. Nem úgy a tükörállításé, amely a Norma felszereltségű tesztautóban még kézzel történik, pedig az elektromos motor gombjai ott vannak az automata ablakemelőké előtt. A 90-es évek hagyatéka a belülről gombbal vagy kívülről kulccsal nyitható csomagtartó, a bekapcsolva hagyott világításra rég hallott mobil csengőhang figyelmeztet. A pohártartók elöl is kicsik, akárcsak a térképzseb és a kettéosztott kesztyűtartó, cserében a műszerfal tetejére is jutott egy fedeles rekesz. Komfortérzetünket ezen a szinten már klíma javítja, bár télen inkább az orosz származás bizonyítékaként percek alatt meleget befújó szellőzésnek és ülésfűtésnek örülhetünk.

Hogy honnan jött és milyen használatra tervezték, arról már vezetés közben árul el sokat a Lada. 145 mm-es hasmagassága sokat sejtet, pedig nem szabadidő-autót, hanem egy családi kombit vezetünk. Futóműve minden úthibát nevetve kisimít, legyen az foltozott, kátyús aszfalt, fekvőrendőr vagy gödrös földút, alig érezzük meg az egyenetlenségeket. Képessége elsősorban magas építésének és lágy hangolásának köszönhető, mégsem válik bizonytalanná kanyarban, pedig dől a karosszéria. Útfekvése autópályán ugyan elmarad egy-egy feszesebb hangolású kategóriatársától, de egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány új autóval merünk ilyen lelki nyugalommal autózni a lelombozó fővárosi utakon, nem beszélve a hétvégi telkekhez vezető ösvényekről. Minél mostohább körülmények között járunk vele, annál inkább elemében van a Kalina, így igazán szórakoztatóvá válik a vezetése. Kormánya könnyű, kissé érzéketlen, mégsem vagyunk elszigetelve a technikától, váltója pontos, a fék jól méretezett. Diszkontvétel létére nem szúrja ki a szemünket egy apró háromhengeressel, 1,6 literes szívómotorja Norma szinten már 16 szelepes, 96 lóerős, önsúlya alig 1100 kg. Ettől még nem lesz belőle sportautó, gyorsulása, dinamikája kisautós mércével meggyőző, a váltó sem kiált hatodik fokozat után. A fordulatot 2000 felett tartva mindig kellő erőtartalékkal autózhatunk, de sík úton akár 1500-on is elketyeg. 90-nél 2300-at, 130-nál 3500-at forog. A zajszint itt már erős, a hangszigeteléssel amúgy sem bántak valami bőkezűen. Nem hangos a motor, tónusa sem bántó, de már a kulcs elfordításakor is hallható az utastérben, ahová a váltó és a futómű hangjai is beszűrődnek.

Nem kell magasra emelni a csomagokat, az ülések síkba dönthetők

A Renault segítségével Európa-kompatibilissé varázsolt Lada kombi régi vágású autó klasszikus erényekkel, a bonyolultabb konstrukciók nyűgjei nélkül. Ilyesmire van igény a vásárlók részéről, akik a Kalinával ismét strapabíró használati tárgyba ülhetnek jó áron, 5 év garanciával. Az első hetet a komputer szerint 7,6 literes átlagfogyasztással teljesítettük, további tapasztalatokkal és fejleményekkel hamarosan jelentkezünk.

Látványos, de nem ijesztő a dőlés, finoman dolgozik a menetstabilizáló

Tetszett
• formaterv, ergonómia
• helykínálat, praktikum
• rossz útfelületen is jó rugózás

Nem tetszett
• belső anyagminőség
• elnagyolt részletek

Összegzés
Könnyen megkedvelhető, praktikus és célszerű autó a Lada-paletta jelenlegi egyetlen kombija. Bár a kedvező ár érdekében kötnünk kell néhány kompromisszumot, egyszerűségéért hosszú távon hálásak leszünk, rövid távon pedig kihasználhatjuk strapabíró felépítését.

Lada Kalina Kombi 1.6
Összlökettérfogat: 1596 cm3
Hengerek/szelepek: S4/16
Max. teljesítmény: 72 kW (96 LE) 5600/perc
Max. forgatónyomaték: 145 Nm 4000/perc
Hossz./szél./mag.: 4084/1700/1538 mm
Tengelytáv: 2476 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1430/1414 mm
Fordulókör: n.a.
Saját tömeg/teherbírás: 1080/480 kg
Csomagtér: 355/670 l
Üzemanyagtank: 50 l
Gyorsulás 0-100 km/h: n.a.
Max. sebesség: 168 km/h
Város/országút/vegyes: 8,8/5,1/6,4 l/100 km
Tesztfogyasztás: 7,6 l/100 km
CO2-kibocsátás: 148 g/km
A modell alapára: 2 349 000 Ft (1.6, 86 LE)
A tesztelt verzió ára: 2 649 000 Ft