A Peugeot 107-es formai megoldásai és méretei egyaránt a játékautókat idézik. Nincs ezzel persze semmi baj, hiszen nem rongyrázós luxuskocsinak, családi mindenesnek vagy sportautónak szánta a Peugeot (és a két társfejlesztő márka, a Citroën és a Toyota), hanem annak, aminek látszik: vagány, praktikus és fürge városi autócskának. Félszerzet A parkolóhelyigényt, a manőverezhetőséget, a fenntarthatóságot és a végsebességet illetően a kölyökoroszlán közelebb áll egy nagyobb robogóhoz, mint például az ugyancsak Peugeot márkájú 307-eshez. Ráadásul egy motorkerékpárnál jóval komfortosabb és biztonságosabb, hiszen szél és esővédett utastérrel és nem mellékesen bukósisak viselése nélkül is négycsillagos törésteszteredménnyel rendelkezik. Kétség sem fér tehát személygépkocsi mivoltához, jóllehet koránt sincs meg mindene, ami a nagyoknak. A 107-es mérete nem a hiányosságok, hanem az erények rubrikába írható fel. Pontosabban ez csak a hosszúságára, azazhogy inkább a rövidségére vonatkozik, aminek sajnos ára is van, a valamit valamiért oltárán bizony a csomagtartó lényegében teljesen áldozattá vált. Noha papíron 139 literes, a valóságban jó, ha két teli reklámszatyor elfér benne. Ugyan a támlák 50:50 arányú előredöntésével elfogadhatóan öblösre növelhető, a hátsó pad viszont nem csúsztatható síneken, pedig a mindennapok során számos esetben jól jönne és egyben elegendő is lenne az így nyerhető mintegy 100 liternyi plusz.

Kis fukar

A kifogásolható részletekből több is van még: a műszerfal ellenfényben erősen tükröződik a szélvédőn, a belső világítás csak a vezető ajtajának nyitására kapcsol be automatikusan, mivel a jobb oldalon nincs érintőkapcsoló. Az utóbbihoz hasonló “sóherségre” vall, hogy a vezető és a jobb első utas csak a saját ablakát tudja fel-le mozgatni. Pedig hát plusz egy kapcsoló nem kerülhet olyan sokba! Több motoros ablakra csak a Junior csomag megvásárlásával lehet szert tenni. S ha már függőlegesen állítható, igazán kár, hogy vízszintesen nem mozgatható a kormányoszlop, vagy legalább a vezetőülésnek magassága lenne változtatható… Mindettől függetlenül a törpében egészen elfogadható a vezetési pozíció. A kormányzás precíz, a rásegítés révén könnyű is, a futóművel együtt kitűnő párost alkot a kormánymű. A kocsi normál körülmények között biztonságosan és könnyen kezelhető, legyen szó országútról vagy szűk belvárosról. A rugózása azonban kissé keményebb a kényelmesnél, csaknem sportos, ennek ellenére nem ajánlatos szigorú kanyarokat venni a kis Peugeot-val, mivel gázelvétellel sem állítható vissza az ívre az orra. Ha nyomatékosabb lenne a motor, valószínűleg nem lenne ilyen gond, a 107-es Magyarországon azonban egyelőre egyetlen motorváltozattal, a maximálisan 68 lóerőt és 93 newtonmétert mozgósító 1.0 VVT-i benzinessel kapható.

Kis ügyes

Ez sem rossz, hiszen a gyártó közlése alapján a nem egészen 900 kilogrammos csöppséget 14,2 másodperc alatt gyorsítja 0-ról 100 km/órára, s 157 km/órás végsebességhez és 4,6 l/100 kilométeres vegyes fogyasztáshoz segíti. Méréseink során is hasonló értékek születtek, kivéve a fogyasztást, nálunk 6,2 literre jött ki a 100 kilométerre vetített üzemanyagigény. A tesztút nagyjából egyenlő részben tartalmazott városi, országúti és sztrádás kilométereket, ám elsősorban hajtós, próbálgatós vezetési stílusban. Az már az első métereken kiderült, hogy a motor morgós, a háromhengeres zakatolása a hiányos zajcsillapítás miatt az alacsonyabb fordulatszám-tartományokban remekül hallható. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy pörgetésre halkul, de zajongása gyors menetben már nem zavaró. Nyugodtan rá lehet hát állni a gázra, különösen autópályán, 100 felett ugyanis igen megfontoltan

gyorsul, előzéskor még sztrádán sem árt visszakapcsolni egyet. Megállásból már jobban vizsgázott a 107-es. Igaz, a fékpedál hosszú úton jár és fél távig érzéketlen, onnantól azonban jól lassul az autó. A váltó ugyancsak szimpatikus, a márka többi gyártmányához képest meglepően korrektül kapcsolható, mi több, az alul a megszokottnál hosszabb, majd fokozatosan rövidülő áttételezése révén kettesben, de akár ötösben is haladhatunk 70-nel. Ez lehetővé teszi a hirtelen ki- avagy besorolást egy keresztutcából a forgalomba, majd azonos sebesség mellett a felkapcsolgatást. Remek elgondolás, remek megvalósítás.

Tetszési index: Simon Judit, a Sport1 TV műsorvezetője

Mivel imádom a kék színt és a francia autókat, nagy örömmel mondtam igent az Autó-Motor felkérésére, hogy próbáljam ki a Peugeot 107-est. Elárulom, már előtte sem volt teljesen ismeretlen számomra az apróság, de „tesztközelből” még nem volt szerencsém hozzá. Először a hiányosságaival kezdem, legalábbis azokkal, amelyek szemet szúrtak nekem. Mindenekelőtt lehetne kicsit harapósabb a motorja, továbbá számomra keménynek tűnt a rugózása, az úthibákon kifejezetten pattogott. Próbáltam, de nem tudtam teljesen felhajtani az ablaktörlő lapátját, nem hiszem, hogy könnyű lemosni a szélvédőjét. Nagyon kár, hogy a belső műanyagok többsége komorfekete. A csomagtartó viccesen kicsi, a retikülöm még belefér, de ami nem fér bele a retikülömbe, az a 107-esbe sem. A rövidke próbakör alatt még egy hibára figyeltem fel: az átlagos magasságom ellenére magas sarkú cipővel alig tudtam kikászálódni a hátsó sorból. Összességében persze nagyon tetszett a kis Peugeot. Leginkább a formája fogott meg, csak úgy sugárzik belőle a vidámság. Vezetése közben minden kézre esik, fordulékony és könnyű vele parkolni. Már az első percben otthonosan éreztem magam benne, a vezetőülés kényelmes, a hely elöl pompás. Remek ötlet, hogy a vezetőoldali napellenzőben is van sminktükör, hozzátenném, menet közben nem szoktam festeni magam, csupán ellenőrizni, hogy rendben van-e minden…

Drágaság

Ha már a megvalósításnál tartunk, más összefüggésben sajnos ismét a negatívumok kerülnek előtérbe. Nem másért, csak azért, mert – elméletileg takarékos módon – Csehországban készül, sőt a társmárka Citroën mellett a Toyota is beszállt a fejlesztésébe és a gyártásba, ami szintén jótékonyan hat a költségekre. A Peugeot 107 mégis a méretosztály legdrágább képviselője. Az 1.0 háromajtós, benzines alapkivitel ára nem sokkal marad el a 2,1 millió forinttól, míg az általunk tesztelt 1.0 Junior ötajtós 2 360 000 forintba kerül, két légzsákkal, blokkolásgátlóval, szervokormánnyal, központi zárral, de audioberendezés nélkül. Rendben, a divatos, korszerű és jó minőségű termékeknek minden iparág megkéri az árát, de a Peugeot ezzel az árképzéssel Magyarországon és a hozzánk hasonló adottságú piacokon minden bizonnyal számos potenciális vásárlótól elesik.

Így hát – a jóval értékarányosabb konkurensek ismeretében, lásd Chevrolet Matiz, Fiat Seicento, Kia Picanto – csakis olyanoknak ajánlható fenntartások nélkül, akik hajlandók az átlagosnál többet fizetni azért, hogy ne átlagosat kapjanak. Akinek fontos, hogy a megjelenését az autója is feldobja, ritkán hagyja el a nagyvárost, gyakran parkol szűk helyen, s rendszerint egyedül és csomagok nélkül közlekedik, nem fog csalódni a 107-esben.