Jó példa erre a Honda CB 1300-as óriás túragépe, amit az év végi Bolognai Motorshow-n mutatott be a világ legnagyobb gyártója. A robusztus masina egy meglehetősen szűk, ám annál népszerűbb kategóriában lépett piacra – két riválisa a Suzuki GSX 1400-as és a Yamaha FJR 1300-as -, ott, ahol a magas szintű igényesség a márka és a vásárlóközönség részéről is tetten érhető: a gép minden porcikájában profi, az ára nemkülönben…

Emlékgép

A CB 1300-as a japán belföldi piacon 1997-től létezett, ám a sikeresebb európai szereplés érdekében alaposan átdolgozták, küllemét divatosabbá tették. A múltidéző stílust a kerek első fényszóró, a kéttagú műszeregység, a krómházas visszapillantó tükrök, a hatalmas üzemanyagtank és nem utolsósorban a két rugóstagos, hagyományos hátsó futómű képviselik – a gáztöltésű Showa rugóstagok felül az acélcsővázhoz, az alsó rögzítési ponton pedig az alumínium lengővillához kapcsolódnak. A felsorolt alkotóelemek modern technikai megoldásokkal forrnak egységgé, a keréktárcsákat alumíniumból öntötték, a soros négyhengeres blokkot PGM-FI elektronikus befecskendező rendszer táplálja, a kuplungszerkezet hidraulikus rásegítésű, a hátsó lámpa fényforrása pedig diódákból áll.

Izomkolosszus

Az 1300-as egység 116 lóerejénél ugyan a 600-as kategóriában is van több, a teljesítménykifejtés karakterisztikája és a brutális nyomaték azonban háttérbe szorítja a számokat. A hosszú löketű négyhengeres a szupersport gépek 12-13 ezres tartományához képest már 6000-nél leadja 117 newtonméteres nyomatékát, 7500-nál pedig már valamennyi lóerejét a pilóta rendelkezésére bocsátja. Ötfokozatú sebességváltója határozottan, de könnyedén kapcsolható, a kiosztás jól eltalált, a brutális forgatónyomatéknak köszönhetően azonban nem kell sűrűn váltani. Elindulás után nem is az erőkészlettel és annak megzabolázásával kell foglalkozni, a hengerenként négyszelepes monstrum van annyira nyugodt és kiszámítható, hogy ne okozzon váratlan meglepetést. Amit szokni kell, az a CB 1300-as nagy teste, korlátozott fordulékonysága, valamint az, hogy – kb. 100-120 kilométeres tempóig – valósággal ömlik a forróság az ember lábára a blokkból.

Testhezálló

A menetkészen több mint 2,5 mázsás óriás kiemelkedően kényelmes, bár lábtartói elsőre kicsit magasnak tűnnek, néhány kilométer elég az idomuláshoz. Kormánya éppen olyan magas, hogy nyergében a termetesebbek is egyenes derékkal ülhessenek, s hogy az alkar – a menetszelet metszve – vízszintesen álljon. Utassal már kissé változik a helyzet, mert a meredeken felfelé ívelő ülésen helyet foglaló személy magasra viszi a súlypontot, ezért kanyargós úton és a gyakori lábletételt-újraindulást igénylő városi araszoláskor meglehetősen munkaigényes a CB 1300-as dirigálása. Nagyobb tempónál (kb. 130-140 km/h felett) normál testhelyzetben már elvész a műszeregység és az első lámpa nyújtotta parányi szélvédelem, így ha fokozni szeretnénk a sebességet, a “vitorlázás” elkerülése érdekében bizony rá kell tapadni a tankra.