A GL 500-as Mercedes annyira parádés példája a fogyasztói társadalom értékrendjének, hogy ellenállhatatlanul ingerel némi filozofikus eszmefuttatásra. Öt méterével, 2,5 tonnájával akkora teret tölt ki, olyan súlyt képez, hogy minden eltörpül körülötte. Teljesítménye megfelel egy Mercedes Actros nyerges vontatóénak. Műszaki felszereltsége és képességei alapján terepjáró, noha sohasem fogják annak használni. Hétszemélyes, bár annak nem igazán kényelmes. S most leírok egy nagyon szentségtörő gondolatot, kövezzen meg érte, aki akar: tízszer annyiba kerül és közel háromszor annyit fogyaszt, mint a szintén hétszemélyes és szintén rossz utakra méretezett Dacia Logan kombi. A kettő közötti különbség megszépíti a tehetősök életét, de lecsíp unokáink örökségéből. Ezek után lássuk magát az autót!

Magaslaton

Szállj messze, szállj magasra – énekelhetjük mi is, de esetünkben fordított a sorrend: előbb magasra kell szállnunk, hogy aztán messze szállhassunk. Az alant elhelyezkedő szerkezet (hétfokozatú automata sebességváltó, állandó összkerékhajtás, elektronikus trakciós rendszer, középen és hátul differenciálzár, 2,93-as áttételű terepváltó) miatt úgy kell fellibbenni a légrugózással állandó szinten tartott utastérbe. A műveletet fellépő lenne hivatott megkönnyíteni, de a látványos szerelvény praktikus értéke vetekszik a nullával, kiszálláskor viszont beszennyezi nadrágunkat. Odabentről viszont úgy tekintünk le a többi autóra, mint díszhintójából az uralkodó a szamaras kordékra.

Magas a csomagtér padlója is, és vegyes érzelmekkel állapítottam meg, hogy alatta mankókerék szerénykedik. Mókás látvány lehet, amikor a kalandtúrára csábult autós ezzel próbál kikeveredni a sziklás, homokos földútról… Netán jobban jár, ha műholdas mobiltelefonjáról rendel helikopteres pótkerék-kiszállítást, két szerelővel és laza talajon is használható emelővel. Persze, értem én a tervezőket: inkább a százliteres tank helyigényére gondoltak, ami helyes döntés volt, így bő 500 kilométer a hatótáv – nem sok, de még megfelelő.

Suhanunk

A berendezés jellegzetes, a műszerek, a multifunkciós volán, a menürendszer, no és általában a kezelés úgyszintén. Más szóval: közel áll a tökélyhez. Csupán a funkciókkal zsúfolt kormányoszlop-kapcsolókar és a sebességrögzítő-sebességszabályozó felette kiálló kisebb karja nem optimális, viszont ebben a típusban legalább indokolt, hiszen a másik oldalon a választókar kapott helyet – nagyszerűen kézre áll! Ha önállóan kapcsolgatni szottyan kedve a pilótának, a volánküllők hátoldalán kitapintható gombokkal teheti meg. A terepváltót és a lejtősegédet is gombnyomással veheti igénybe.

A körkilátás és a jármű érzékelhetősége nagyszerű, a kormány finom, a fék pompás, és csak felsőfokon beszélhetünk a futóműről is. Alaphelyzetben lágyan ringatózó, nagyon komfortos, “sport” állásban pedig még mindig nemigen ráz, de korrekt feszességgel viselkedik, és nagyon megkönnyíti a monstrum kézben tartását, ha mélyrepülésben közlekedünk keskeny, hullámos, kanyargós, harmadrendű országúton. Ahogy a közel 5,5 literes motor kilövi magát, ahogy egy pillanat alatt 180-nal megy a kocsi, maximális gyönyörélvezet!

Kényeztető

Ennyi pénzért sokat vár az ember, de a GL 500-asban nem csalódik! Az ülésállítási lehetőségek kitanulása külön program, a többzónás klíma eleve elhallgattat bármi vitát a hőfokról, a hangrendszer feleslegessé teszi, hogy koncertre járjunk, a második üléssornál is van néhány elektromos csatlakozó, laptop, játék vagy egyéb részére, dől be a napsugár a

hatalmas üvegtetőn, guszta a sötét berendezés hangulatát oldó világos faberakás, s egy perzsaszőnyeg se lehetne süppedősebb a padlóborításnál. Ráadásul rendes munkát végeznek a szerelősoron, odaát, az amerikai Tuscaloosában, nem venni észre minőségi különbséget a Németországban készülő Mercedesekhez képest. Persze, azért ezúttal sem minden arany, ami fénylik, mert a második sorban alacsony az ülés a padlóhoz képest, kényelmetlen a térdnek, s a padlóból elektromosan felemelkedő támlájú harmadik üléssorban még kevésbé szeretnék hosszabban utazni. Inkább hagyjuk csak meg tartaléknak ezt a lehetőséget, nyissuk ki – persze szintén gombnyomással – a csomagtartót, pakoljunk be mindent az óriási térbe, s induljunk neki, megvalósítani egyéni vágyainkat. Előttünk a horizont, utánunk az özönvíz!