A Kia a Soul megalkotásával kilépett a saját árnyékából. Sőt, a konkurensek takarásából is, mivel a legfrissebb újdonságuk tényleg nehezen sorolható be egyetlen kategóriába – és ez ma egyértelműen erény.  Szerintük városi crossover, a dimenziók alapján pedig egy nagy és magas kisautó, azaz a B szegmens tagja, kinézete azonban a SUV-k és a modul egyterűek határán mozog. Részletei kívül-belül divatosak, ám az elvárható praktikumot csak szerényen adagolja. A rövid nemzetközi próbavezetés tapasztalataiból kiindulva a Soul nem alkalmas egy kompakt családi kombi kiváltására, de arra sem, hogy egy friss jogosítványos fiatal első autója legyen. Azért persze van megoldás…

Halad a korral, sőt meg is előzi

A Soul tulajdonképpen a japán „dobozok” (Cube design) átfogalmazása. Azzal az eltéréssel, hogy nem egy kerekekkel felszerelt kocka, hanem már-már terepjárósan vagány, merész formatervezésű autó. Nem is pici, 4,1 méteres hosszúsága a mai nagyra nőtt kiskocsik közül is kiemeli, 1,61 méteres magasságáról már nem is beszélve. A nagyság a Soul esetében nem csupán öncélú, figyelemfelkeltő trükk, ezáltal a vezetői üléspozíció is az átlagosnál magasabbra kerülhetett, így a volán mögül egészen jó rálátás nyílik a forgalomra. A felfelé törekvésnek alul is értékelhető eredménye lett. A Soul, bár csak fronthajtású, nyomvályús földutakon minden bizonnyal gond nélkül halad az arasznyinál is nagyvonalúbb hasmagasságának köszönhetően.

Ebből kiindulva azt várná az ember, hogy autópályán, nagy sebességnél elvérzik a formabontó Kia. Nos, nem, olyannyira nem, hogy sztrádán az elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros rendszerű felfüggesztésének kemény, ám precíz hangolása révén meg sem nyekken a magas és nagy oldalfalú kocsiszekrény. Az egyenesfutás meglepően jó, kanyarokban is stabil az autó, ezzel a részével a tervezők és a majdani vásárlók egyaránt elégedettek lehetnek.

Erőben nincs hiány, de csak papíron

Sajnos a motorokról már nem mondható el ugyanez. A Cee’dben ütős és csendes 1,6-os dízelmotor, amelyért csak a konkurensek nem lelkesednek, a Soulban visszafogott temperamentumot nyújt. Pedig még a teljesítményét is felpiszkálták 13 lóerővel, mégsem húz olyan meggyőzően, mint a hasonló tömegű Cee’dben, s még a hangszíne is zavaró. Ha már egyszer bizonyított a Kia, miért nem lehetett folytatni ezt a jó szokást? A váltó sincs a helyzet magaslatán, az ötfokozatú, kézi kapcsolású fődarab karja “maszatosan” jár a kulisszában, ráadásul az autó építésmódjából adódóan a padló helyett a középkonzolon jobb helyen lenne.

A Soulhoz választható másik erőforrás a 124 lóerős 1.6 CVVT benzines. Ezzel az alulmotorizáltság határán mozog a nagy testű kisautó, még akkor is, ha a motor viszonylag élénken reagál a gázadásra, s pörgetve végül az ereje is előcsalogatható. De a komfortos, kevés váltásos vezetéshez nem jó társ, nyomni kell a gázpedált, úgy azonban a fogyasztása is elrugaszkodik a normális stílusban 7-8 literes átlagtól. Egyedül a zajkomfortban nyújtja az elvárható szintet.

Kívül nagy, belül nagy, hátul kicsi

Kár ezekért a kellemetlenségekért, de ezzel még nincs vége a rossznak. Az autó csomagtere az elvárhatónál lényegesen kisebb, amin csak valamicskét segít, hogy a 222 literes alapérték egy kivehető rekeszrendszer révén közel 120 literrel növelhető, s persze az üléstámlák előrehajtogatásával végül egészen nagy, de korántsem hodály méretű raktér érhető el. A maximális érték 671 liter, ugyanez a modul egyterűeknél bő 1000 literrel több! Ettől ugyan még használható a Soul is, de három vagy annál több személlyel egy nyaralásra csakis tetődobozzal lesz érdemes elindulni. Akkor is fájó a poggyásztér mérete, ha a mindennapok 99 százalékában nincs szükség nagyobbra.

Apró figyelmességekben ellenben nem szenved hiányt a Soul. Pontosabban apró – zömmel feláras – újításokban, amelyek közül a belső visszapillantó tükörből figyelhető tolatókamera-monitor egyszerűen zseniális. Faroláskor úgyis figyelni kell a tükröt, s milyen jó, hogy egyúttal a takarásban lévő tereptárgyak is szemmel tarthatók. Ezen felül érdekesek még az amúgy nagyon profi hangminőséget szolgáltató audiorendszer vörös fénnyel pulzáló hangszórói, a különféle dekormatricák és az akár 18 colos kerekek. Az USB, iPOD és egyéb dugaljak is természetes részét képezik a Soul felszereltségének, csakúgy, mint a 6 légzsák és az ESP.

A Soul nem más, mint egy eleve személyautónak készült, személyautós erényekkel felvértezett formabontó, szögletes-gömbölyű, terepjárószerű képződmény. Tényleg igaz rá a gyáriak crossover definíciója. Ettől függetlenül a célcsoportja – legalábbis Magyarországon – meglehetősen korlátolt. Olyanoknak való, akik sokat adnak a megjelenésre, a formaságokra, szeretik a modern kütyüket, s a terepjárók felesleges koloncait (4×4-es hajtás, erősített karosszéria) nem tudják vagy nem akarják megfizetni. Esetleg korábban már hozzászoktak az emelt vezetői pozíció előnyeihez, s erről semmiképpen nem akarnak lemondani. Csakhogy nálunk a praktikum is legalább ennyit nyom a latban, ami a Soulban csak módjával érhető tetten.