Németes alapossággal állt neki a számára szokatlan feladatnak a német ADAC autósklub, hiszen még sosem teszteltek beszédfelismerő rendszereket. Hogy ne legyen olyan könnyű a számítógépek dolga, a német (hochdeutsch) mellett bajor, szász és sváb tájszólással is utasították a rendszereket; a német remekül ment, a dialektusokkal már meggyűlt a bajuk.

Azért tartja fontosnak az ADAC a hangvezérlést, mert annak segítségével az egyre bonyolultabb menükben való kalandozás helyett rögtön a kívánt funkcióhoz juthat el a sofőr, így kevésbé téríti el a figyelmét a vezetésről. Sajnos mindez csak Németországra igaz, hiszen tudjuk, hazánkban még nagyon nincsenek magyarul is értő beszédfelismerő rendszerek – a befektetés (nyelv programozása) adott összeg, és a magyar piac egyszerűen túlságosan kicsi ahhoz, hogy gazdaságilag megérje a dolog.

Az ADAC vizsgálatában az Audi A4-es rendszere lett a legjobb, az, hogy viszonylag régóta elérhető rendszerről van szó, mindössze annyiban nyilvánul meg, hogy esetenként sokáig „gondolkozik”. Meglepő módon a teszt legrosszabbja a szintén öreg (4 éves) rendszerrel szerelt Volkswagen Passat lett, amely ugyan a CD és rádió menükben remekül szerepel, de a navigáció és telefon vezérlésénél már problémás: itt minden parancsot meg kell erősítenie a felhasználónak, ami egyfelől idegesítő, másfelől megnehezíti és lelassítja a rendszer használatát.

Arra felhívják a figyelmet az ADAC szakemberei, hogy a hangvezérlés során is egy előre kialakított menüben tudunk csak kalandozni, ennek megfelelően érdemes pár percet arra szánni, hogy áttanulmányozza az ember, hogyan milyen funkciókat tud elérni. Olyan autókat vizsgáltak, amelyeket Németországban nagy számban vásárolnak, és azokat sokat is használják. A beszédfelismerés jellemzően feláras extra, 1650-3510 euró a felár, kivétel az Opel Insignia, ahol alapfelszerelésnek számít.

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!