Egy márka sikere nyilván nem vezethető vissza egyetlen modellre, de ha kellene mondani egy típust, amely meghozta a Kiának az áttörést az európai piacon, a Ceedet mondanám. Az előtte lévő kompaktjaik, a Cerato vagy a Shuma inkább csak statisztaszerepet játszottak, aztán született egy komoly elhatározás, miszerint az új modellt kifejezetten az európai piac igényeinek megfelelően tervezik, és még a gyártását is az öreg kontinensre hozzák. A többi már történelem, hiszen a Zsolnáról kigördülő Ceed (akkor még cee’d) nagy sikert aratott, méghozzá azzal a formatervvel, ami Kovács Miklós designer nevéhez fűződik.

Kerülték az öncélú formai megoldásokat, a funkcionalitás az első. Fotó: Hilbert Péter

Az aktuális, harmadik nemzedéknek már nem sok köze van formailag az elsőhöz, a Kia szemlátomást elkerülte, amit például a VW alkalmaz a Golfnál. Csak nagy vonalakban emlékeztet a felmenőre, az újdonság szélesebbnek és laposabbnak hat (a karosszéria karaktervonalai ügyesen vezetik a szemet), de legalább ilyen fontos, hogy simán letagadhatná, hogy egy ázsiai márka autója. Érdekes, hogy a full-LED-es fényszórós változatoknál a nappali fény négy pötty, akárcsak az új Porschékon. Nem szeretnék semmit belemagyarázni a formába, de érdemes vetni egy pillantást a Proceed hátsójára is, és szerintem világos lesz, hogy a zuffenhauseni márka komoly hatással volt a tervezőkre…

A felniválaszték 15-tól 18 colig terjed – utóbbi a GT topmodell kiváltsága

A 4310 mm-es hosszúság és a 2650 mm-es tengelytávolság változatlan maradt, az autóba beülve mégis kellemes meglepetés ért. A Ceed igencsak tágas, hátul azok sem fognak kuporogni, akik az átlagnál nagyobbra nőttek. A szabadidő-autók fejterével egy hagyományos kompakt nem tud versenyre kelni, de a karosszéria szélessége és az ülések komfortja is gondoskodik arról, hogy jól érezze magát az ember az autóban. Ami a belső designt illeti, az az érzésem, hogy a tervezők kicsit hátradőltek, az egyes részletek szinte kivétel nélkül ismerősek már más Kiákból, miközben az is egyértelmű, hogy az anyagminőség sokat javult. A kiálló központi kijelzőt ebben az autóban sem tartom esztétikusnak (ahogyan a Mercedesekben sem), szerintem a Sportage középkonzolja sokkal tetszetősebb az integrált képernyővel. Egyébként meg a nagy érintőképernyők világában szinte régivágásúnak hat a középkonzol a sok gombbal, de tény, hogy a funkcionalitásra nem lehet panaszunk, a Ceed nem ad fel rejtvényt a vezetőnek.

Jól formázottak az alapülések is, az elektromosan állítható bőrfotelek felára 500 000 Ft. Kompaktautóhoz mérten nagyvonalú a helykínálat

A csomagtartó tekintetében a 395 literes befogadóképesség eleve piros pontot jelent, de említhetjük a bővítés után keletkező, majdnem sík padlót, a 12 voltos aljzatot, az oldalsó akasztókat, vagy a padlóban lévő fém rögzítőfüleket – ezt bizony sok kombi megirigyelhetné!
Ugyan egy izmos dízel még mindig hiányzik a kínálatból (az 1,6-os 115 vagy 136 lovas), van egy jól bevált 1,4-es, 100 lóerős szívó benzines, illetve három benzines turbómotor áll rendelkezésre 1,0 (120 LE), 1,4 (140 LE) és 1,6 (204 LE) literes lökettérfogattal. A középső benzinest próbára téve egyértelmű volt, hogy dinamikája jóval túlmutat az átlagon, 8,9 másodperces 0-100-as sprintideje és 210 km/órás végsebessége bőséges erőtartalékot jelent a gyakorlatban. Az egyre szélesebb körben alkalmazott háromhengeresek miatt lassan elkezdhetjük értékelni a négyhengeresek kifinomult járását, s hogy egyenletesen adják le a teljesítményt – a Hyundai–Kia 1,4-ese jól sikerült darab, amit a 6,2 literes tesztátlag is alátámaszt. De nem csak a motor új, a futóművet és a kormányzást is átdolgozták. A rugózás németesen feszes, a volán viszont jóval közvetlenebb, mint eddig. Inkább a karcosan kapcsolható váltó okozott némi csalódást.

Bővítve több mint 1,2 m3-es a raktér

A Kia tartotta magát jó szokásához és barátságos árcédula került a 7 év/150 ezer kilométeres garanciával büszkélkedő Ceedre. A központi akció keretén belül az 1,4-es, 100 lovas bázismodell 4,5 millió Ft-tól elvihető, ami a felszereltség függvényében (manuális klíma, ütközéselkerülő, sávtartó asszisztens, fáradtságfigyelő, tempomat) igencsak versenyképes. Az 1,4-es, turbós változat felára azonos ellátmány esetén 600 ezerrel magasabb (5 399 000 Ft), ehhez viszont már alapárasak többek között a kanyarfényszórók, illetve a volán- és ülésfűtés is. A csúcsot a 7 899 000 Ft-os 204 lovas GT-változat jelenti.

Magabiztosan tartja a kijelölt ívet a Ceed, jóindulatú alulkormányzottság jellemzi

Tetszett
• nyomatékos, takarékos motor
• tágas utastér
• öblös csomagtér

Nem tetszett
• kissé akadós váltó
• a rugózás lehetne puhább

Összegzés
A Ceed legnagyobb előnye, hogy kiegyensúlyozott autó, nincs igazán zavaró gyenge pontja. Ára még mindig versenyképes, szóval minden adott egy szép karrierhez. Már csak egy igazán ütős hot hatch változat hiányzik a kínálatból!

Kia Ceed 1.4 T-GDI
Összlökettérfogat: 1353 cm3
Hengerek/szelepek: S4/16 turbó
Max. teljesítmény: 103 kW (140 LE) 6000/perc
Max. nyomaték: 242 Nm 1500-3200/perc
Hossz./szél./mag.: 4310/1800/1447 mm
Tengelytáv: 2650 mm
Fordulókör: 11,3 m
Tömeg/terhelhetőség: 1240/580 kg
Csomagtér: 395-1291 l
Üzemanyagtank: 50 l
0-100 km/h: 8,9 s
Max. sebesség: 210 km/h
Átlagfogyasztás: 5,9 l/100 km
Tesztfogyasztás: 6,2 l/100 km
CO2-kibocsátás: 128g/km
A modell alapára: 4 499 000 Ft (1.4, 100 LE)
A tesztelt verzió ára: 5 399 000 Ft

Kényelempárti – Kia Ceed 1.4 T-GDi DCT teszt
Az előző nemzedéknél csak dízelmotorhoz párosította a Kia a hétgangos DCT-váltót, most viszont már a benzinesekhez is elérhető.

A full-LED-es fényszórók csak a magasabb felszereltséghez járnak (Platinum, Launch Edition, GT), de a távolsági fényszóróasszisztens alapáras

A Ceed második nemzedékét kétféle automatikus váltóval kínálták, a hatos duplakuplungost kapta az 1,6-os GDI, míg a hétfokozatú, szintén duplakuplungos került az 1,6-os dízelekbe. A Kia a modellváltással egyszerűsítette a kínálatot és csak utóbbit tartotta meg, igaz, most már nemcsak a dízelhez, hanem az 1,4-es és az 1,6-os turbós benzinesekhez is rendelhető, egységesen 500 000 Ft-os felárért. Az 1,4-es, turbómotoros verzió esetében a dinamikával ugyanúgy nincs probléma, mint a kézi váltósnál (a 0-100-as sprint 3 tizeddel hosszabb), a váltások gyorsak és finomak. Sőt, az sem elhanyagolható, hogy 130-nál 2900 helyett itt csak 2500-on áll a fordulatszámmérő mutatója. Ugyanakkor mint a legtöbb ilyen szerkezet, ez a váltó is szenved egy-két dologtól, például az irányváltások lassúk (pl. D-ből R-be), kettes fokozatban pedig feltűnően sokáig csúsztatja a kuplungot – szinte csak álló helyzetben kapcsol vissza egyesbe. Ettől függetlenül tény, hogy városban kényelmes az automatikus változatot vezetni, s manuálisan is beavatkozhatunk. Bár a gyári értékek szerint mindössze egy deci a kézi váltós fogyasztáselőnye a DCT-hez képest (5,9 kontra 6,0 liter/100 km), a gyakorlatban inkább fél liter reális. A Ceed család legtakarékosabb változata egyébként a szeptemberben érkező, 48 voltos lágy-hibrid verzió lesz.