Mindjárt foglalkozunk a designnal is, de a 2967 köbcentis TDI motor iránti lelkesedésem egyelőre háttérbe szorít minden egyebet. Az A6-ostól származó egység némileg szelídített változata most, a nemzedékváltásnak is beillő alapos modellfrissítés (a lemezek közül csupán a tetőelem maradt változatlan) során került az autóba. Az erőmű a legkorszerűbb technikát vonultatja fel: V6-os elrendezés, hengerenként négy szeleppel, közös nyomócsöves befecskendezés (ez nem adagolófúvókás PD TDI!), piezo-elektromos fúvókák, továbbá változtatható geometriájú turbófeltöltő.

Kizárólag quattro négykerék-hajtással kombinálva kelleti magát ez a gyöngyszem, ami nem is csoda, hiszen a tekintélyt parancsoló 450 Nm-es forgatónyomatékot (ez hússzal több, mint az RS4-esé) másként aligha lehetne maradéktalanul a talajra juttatni. Ráadásul az említett érték szinte az alapjárattól végig, egészen pontosan 1400-as fordulattól 3150/percig folyamatosan kiaknázásra vár.

A gyorsulás érzete leírhatatlan! Ez a közel 1,7 tonnás bestia úgy iramodik neki havon, mint egy átlagos autó száraz aszfalton. Ideális körülmények között pedig szinte ki akar szakadni a környezetéből. Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy álló helyzetben vagy 160-nál tapossuk padlóig a gázpedált, az A4-es ugyanazzal a vehemenciával veselkedik neki. Előzéskor annyi időnk sincs, hogy kimondjuk, „fapapucs”, s a poroszkáló teherautó-konvoj máris a semmibe vész mögöttünk. A 3.0 TDI-nek lenyűgöző erőtartalékai vannak, utánfutóval nemhogy egy luxusjachtot, de (erős túlzással persze) magát a Queen Elizabeth II óceánjárót is képes lenne elvontatni – valójában kéttonnányi fékezett terhet húzhat.

Autópályán nagy átlagsebességet tarthatunk, a 160-180 km/óra kényelmes utazótempónak számít. Ilyenkor 3000 környékén cövekel le a fordulatszámmérő mutatója, s a fogyasztás sem eget verő. Az autó képességeihez és az A4-tulajdonosok egzisztenciájához mérten a gázolajszámla visszafogott, átlagosan mintegy 10,8 liternyi üzemanyagot alakítunk mozgási energiává száz kilométerenként. Ereje mellett a motor futáskultúrája ugyancsak elismerésre méltó! Az még hagyján, hogy a négyhengeres benzineseket megszégyenítő csendességgel jár. Hangja soha nem válik tolakodóvá, vibráció pedig véletlenül sem jut az utastérbe.

Sportolásra hangolva

A hatfokozatú, automatikus sebességváltó normál üzemmódban komótosan, sportállásban már valamivel élénkebben kapcsolgat. Általában lágyan cseréli az áttételeket, de az első kettőnél alkalmanként kissé rángat. A manuális beavatkozás lehetősége végső soron felesleges. Egyrészt azért, mert a tanulékony szerkezet rendszerint megfelelően alkalmazkodik a vezetési stílushoz, másrészt pedig az elektronika úgyis felülbírálja utasításainkat. A vezetési élmény érdekében alaposan átdolgozták az A4 futóművét, az első, négy lengőkaros és a hátsó, trapézlengőkaros felfüggesztések egyes alkatrészei az S4, illetve az A6 modellektől származnak.

A feszes hangolás miatt a botrányos minőségű belvárosi utakon nehezen boldogul a kocsi, csupán a kisebb úthibákat lépi át magabiztosan. Ugyanakkor hegyi szerpentinen nagyon is elemében érzi magát! A nyújtott, hosszú ívű kanyarokban sínautó módjára, végtelenül semleges módon fordul az „összkerekes” Audi. Csupán az éles visszafordítókban érződik orrnehézsége. A leheletfinom alulkormányozottság azonban nemcsak gázelvétellel, hanem – amennyiben a pilótának van elég bátorsága – gázadással is megszüntethető. A menetstabilizáló rendszer kikapcsolását követően ugyanis a hátsó rész sem marad tétlen, s ha úgy tartja kedvünk, látványosan keresztben kanyarodhatunk. Szerencsére a kormányzás közvetlen, a rásegítés mértéke jól eltalált, elegendő információt kapunk az aszfaltról, tehát precízen fűzhetjük ívről ívre az autót. A féktárcsák méretét megnövelték, így a lassítás még határozottabb, a pedál nyomáspontja könnyen kitapintható, precízen adagolhatjuk a fékerőt.

Impozáns jelenség

A korábbi A4 sem volt csúnya, de formai szempontból az új talán a legjobban sikerült Audi. Természetesen a méretes, trapéz alakú hűtőmaszk és a finoman összehúzott fényszórók, illetve a Nuvolari quattro tanulmányautótól és az A3 Sportbacktől átvett hátsó lámpák játsszák a főszerepet. Ezeknek köszönhetően a limuzin megjelenése rendkívül impozáns, egyszerre masszív és kecses, sportos és elegáns, rideg és érzéki. A hűtőmaszk sziluettje az új generációs, multifunkciós kormánykeréken (innen vezérelhető például az audiorendszer) is visszaköszön.

Bármilyen testalkatú pilóta gyorsan kialakíthatja az ideális vezetési pozíciót, hiszen a volán magasságban és tengelyirányban egyaránt állítható, az újraformázott üléseknek pedig nemcsak a magasságát, hanem az ülőlap dőlésszögét, a combtámaszt és a deréktámaszt is szabályozhatjuk. A komor hangulat miatt kevés autónak áll jól a fekete belső, de az alumínium dekorációval kombinálva az Audiban kifejezetten sportos a látvány.

Ahogyan azt a márkától már megszokhattuk, az utastér anyagválasztása, összeszerelési minősége és ergonómiája elsőrangú, a kényelmi és biztonsági felszereltség pedig egyaránt gazdag. Habár a friss A4 közel négy centivel hosszabb (a gyűrődési zónák miatt elöl 12, hátul 26 mm) elődjénél, a térkínálat nem változott, hátul továbbra is csak két átlagos termetű felnőtt utazhat kényelmesen. A csomagtartó 460 literes befogadóképessége megfelelő, de a magas perem és a szűk rakodónyílás miatt a nagyobb tárgyak szállítása körülményes. Aki gyakran és nagy csomagokkal utazik, annak az A4 Avant praktikusabb választás.

Megkérik az árát

Természetesen egy ilyen kaliberű autó nem olcsó mulatság, de hát mondjanak egy iparágat, ahol a prémiumminőségnek nem kérik meg keményen az árát… 11 439 000 forinttól ülhetünk bele a remekbe szabott háromezres TDI motorral felszerelt új A4-esbe, míg az automata sebességváltó által nyújtott kényelemért 764 ezer forintot számítanak fel. Persze, ha azt vesszük alapul, hogy az A3 Sportback 2.0 TFSI alapára 9,2 millió forint, akkor az a kétmilliós különbség nem is tűnik olyan megrázónak.