A finn világbajnoki futamon nagyon magas az átlagsebesség, az ugratók pedig csak még izgalmasabbá teszik a száguldást. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a pályákat a versenyek előtt csak kétszer lehet bejárni, nyilvánvalóvá válik, mennyire fontos itt, hogy a sofőr maximálisan megbízzon a navigátorában. Nos, Turán Frigyes és Zsiros Gábor között tökéletes volt az összhang, amire szükség is volt, hiszen a komplett Super2000-es mezőnyből mindössze két „elsőbálozó” volt, s közülük az egyik a Ford Fiestával autózó magyar páros, amely egész nap hatalmas csatát vívott a kategória-negyedik helyért Gassnerrel, végül azonban megtartotta a pénteki ötödik helyét.

„Azzal a határozott tervvel vágtunk neki a napnak, hogy megszerezzük a negyedik helyet. Az első szakaszon gyorsabbak voltunk Gassnernél, a másodikon azonban kaptunk tőle, aztán meg hiába faragtunk a hátrányunkból, ez nem volt elég ahhoz, hogy miénk legyen a negyedik hely. De azért nem kell csalódottnak lennünk, hiszen a nagy csata jó részeredményekre sarkallt minket, helyenként még az élmezőnyben száguldóknál is gyorsabbak voltunk. Szóval gyorsultunk” – mondta mosolyogva a Synergon Turán Motorsport pilótája, akinek Malcolm Wilson, a Ford-csapat főnöke is megveregette a vállát, mondván, aki élete első finn futamán célba ér úgy, hogy közben az autóján nem kell tetőt cserélni, az igazán talpraesett fickó.

„Sokat tanultunk ezen a versenyen, egyrészt arról, hogy mennyire fontos az összhang az autón belül – ez tökéletesen megvolt – másrészt egyértelműen kiderült, hogy ezen a versenyen mennyire fontos a tapasztalat, hiszen a második körre olykor húsz másodpercet is javultunk, csak azért, mert egyszer már átmentünk a pályán és tudtuk, hogy bízhatunk az itinerünkben. Nehéz verseny volt, de úgy érzem, helyt álltunk” – értékelt Turán Frici, akivel tökéletesen egyetértett navigátora, Zsiros Gábor is.

„Navigátor szempontból is pokoli nehéz versenyen vagyunk túl, mert aki nem indult még finn versenyen, annak fogalma sincs, milyen magas itt az átlagsebesség és mennyi ugrató van a pályákon. Ezeken a szakaszokon vakon kell megbízni a másikban, hogy amit a navigátor mond, azt a pilótának maximálisan el kell hinnie. Szerencsére nekünk nem volt gondunk ezzel, s ennek köszönhető, hogy sokat tudtunk fejlődni. Azért őszintén szólva örülök, hogy vége a versenynek, jól fog esni egy kis pihenés, no és a masszőr sem fog unatkozni, ugyanis az ember gerincét szerintem nem harmincöt méteres ugrásokra tervezték, főleg, hogy ezekből húsz-harminc darab volt egy nap alatt” – mondta Zsiros Gabi.