Drapál János neve a magyar és a nemzetközi motorkerékpársportban is fogalom. Focistaként kezdte, majd a motokrossz és a gyorsasági következett. Jöjjön egy páratlanul szép karrier sikerlajstroma!

Ő volt az első magyar nagydíjgyőztes a gyorsasági motoros vb-n, s minden idők egyik legjobb esőmenője. A 70-es években ő volt a Yamaha egyik legnagyobb sztárja, egyetlen kelet-európaiként a japán márkával nyert nagydíjakat, s ugyancsak az egyetlen kelet-európai, aki mind a 250, mind pedig a 350 cm3-ben GP-győzelemre volt képes. Sajnos 1985 óta már nincs közöttünk, emléke azonban örökre megmarad.

Ez a montázs születésnapjának 70. évfordulójára készült, a megemlékezés szervezőitől kaptuk

Drapál 1948. február 3-án született Budapesten. Sokáig elsősorban a labdarúgás volt a mindene, hét éven keresztül volt igazolt játékos a Fővárosi Autóbusz klubnál. Ám már ekkor is lelkes nézője volt a népligeti gyorsasági versenyeknek, gépjármű-technikusként imádta azt a közeget. Aztán 1965-ben elcsábult, miután édesapja, Drapál Ferenc lett a Budapesti Honvéd motoros szakosztályának elnöke.

Ezt követően megismerte a korszak legnagyobb hazai motorossztárjait, akik közül Kurucz György lett a mentora. János 18 évesen megszerezte a motoros jogosítványt és azonnal elkezdett versenyezni is 1966-ban.

Első versenye Tatabányán volt, ahol a gyorsasági ob 50 és 125 cm3-es viadalán indult. 1966-ban és 1967-ben a gyorsasági versenyek mellett túra- és motokrosszbajnokikon is indult. A túramotorozásban csapatbajnoki címet is szerzett, 1968-tól viszont már csak az aszfalton húzta a gázt. Persze a motokrossztól sosem szakadt el, a 80-as években – immár sportvezetőként – olyan motokrosszos sztárokat segített, mint Nátó János és Gyurászik László, de Balogi Zoltán is nagyon sokat köszönhet Drapálnak.

Drapál 1967-ben már a 2. helyen végzett a 350 cm3-es magyar bajnokságban, ahol 1969-ben megszerezte első bajnoki címét is. 1969-ben a 350 cm3-es géposztályban debütált a vb-n. A Sachsenringen a 11. helyen intették le, azaz csak egyetlen hellyel maradt le a pontszerzésről, ellenben a Jugoszláv Nagydíjon Opatijában már begyűjtötte első vb-pontjait a 9. helyével! 1981-ig folyamatosan jelen volt a vb-n, összesen 56 nagydíjon indult. A 125 és a 250 cm3-ben 15-15, a 350-ben 18, míg az 500-ban 8 nagydíjon szerepelt.

A legendás brnói vb-futamgyőzelem: külön öröm, hogy a dobogó második fokán is egy magyar versenyző, Szabó II László állhatott, a bronzérmet Saarinen szerezte meg

Összesen 20 GP-n szerzett pontot, vb-pályafutása során összesen 135 egységet gyűjtött. A 125-ben 5, a 250-ben 7, a 350-ben pedig 8 nagydíjon ért be pontszerző helyen, míg 5 nagydíjon érmes volt, melyek közül 4 versenyen nagydíjgyőzelmet aratott.

Karrierje során két- és négyütemű gépekkel is versenyzett, összesen 13 motormárka nyergében ült. Motorozott Jawával, Hondával, CZ-vel, Pannoniával, AJS-szel, Nortonnal, Bultacóval, Aermacchival, MZ-vel, Morbidellivel, Bertol-Morbidellivel, MBA-val és Yamahával.
Utóbbival volt a legsikeresebb, hiszen mind a 4 GP-győzelmét a hangvillás márkával érte el.

1971. július 18-án a 250 cm3-es Csehszlovák Nagydíjon Brnóban történelmi eredményt könyvelhetett el Drapál János. A 2. rajtkockából startoló honfitársunk a 9 körös versenyben – a régi, utcai pálya Brnóban közel 14 kilométeres volt, azaz a versenytáv összesen 125,46 km-t tett ki – szakadó esőben óriási fölénnyel, 39,7 másodperccel megszerezte az első magyar nagydíjgyőzelmet a gyorsasági vb történetében!

130,405 km/órás átlagsebességgel diadalmaskodott, s övé volt a versenybeli leggyorsabb kör is (6’18,5”, 132,587 km/órás átlag).

1972. június 18-án a Jugoszláv GP-n Opatijában, a 350-es nagydíjon diadalmaskodott, majd ugyanebben a kategóriában 1973-ban kétszer is nagydíjgyőzelmet aratott. 1973. május 6-án az esős Osztrák Nagydíjon, a Salzburgringen, június 17-én pedig újra Opatijában nyert Drapál.

Opatijai GP-diadala után is címlapunkon szerepelt – ezúttal kalocsai mintás bukósisakban

4 nagydíjgyőzelme mellett még egy 3. hellyel büszkélkedhetett, amelyet a 350-es Spanyol Nagydíjon gyűjtött be 1972-ben. Győzni tudott a 15-szörös világbajnok Agostini, a 7-szeres világelső Phil Read, a 4-szeres világbajnok Walter Villa, a kétszeres világbajnok Kent Andersson és Dieter Braun, valamint az egyszeres világbajnok Jarno Saarinen és Rodney Gould ellenében. Nem véletlen, hogy 4 márka, az Aermacchi, a Yamaha, a Benelli és az MZ is gyári szerződést kínált neki. Sajnos egyik sem valósult meg különböző okok miatt, azonban Drapál János így is az egyik legsikeresebb kelet-európai versenyzője az 1949 óta létező gyorsasági vb-nek.

Egy újabb címlap, amelyen versenyszerelője és barátja, Hamar Zsigmond is látható

1975-ben hatalmas feltűnést keltett a GP-világban, ő volt ugyanis az első, aki egy nagyméretű lakóbusszal kezdett el utazni a futamokra. Drapál Ikarusa egy prototípus autóbusz volt, amely légrugós futóművével megelőzte a korát, ahogyan legközvetlenebb segítői, Hamar Zsigmond, Szabó Andor és Böröczky József is híressé váltak.

János testvérét, Drapál Katalint Reisz János vette feleségül, így sógor lett a két motorosfenomén

Drapál a Béke és Barátság Kupában (BBK), a magyar bajnokságokban, a Formula 750-es versenyeken (a 750-es Yamaha beállításainál a nemrég elhunyt legendás szerelő, Nobby Clark is segített neki) és a különböző egyéb nemzetközi versenyeken is remekelt.

1967 és 1984 között 10 magyar bajnoki címet jegyzett, 1978 és 1983 között hatszor hódította el a BBK-trófeát, pályafutása során pedig közel 120 versenyen lett a legjobb.

A Yamaha vezetősége is megfordult a Honvéd sportegyesület motorállomásán, vb-futamgyőztesünk lelkesen kalauzolta a delegációt

Drapál örökifjú volt, hiszen 37 évesen is aktív versenyzőnek számított, azonban 1985. augusztus 11-én hirtelen mindennek vége lett. A csehszlovákiai Pöstyénben, a hagyományos reptéri viadalon egy 250-es Yamahával 150 km/órás tempónál bukott, a baleset pedig végzetesnek bizonyult…

Tudta?
Drapál az egyetlen, aki zsinórban kétszer is nyerni tudott Opatijában, ahol egyébként Giacomo Agostini a pálya veszélyessége miatt nem vállalta a versenyzést.