– Mikor is kezdődött?
– Kimondani is nehéz: még 1948-ban, 14 éves koromban ültem először élesben versenymotorra. Végigjártam minden géposztályt, versenyeztem Drapál Jánossal is. Majd a hatvanas évek végén eltört alattam egy motor váza, és a sérülés után átültem az autóba.
– Milyen kocsival folytatta?
– Egy Steyr-Puchhal, amit Ernyey Béla színművésztől vettem akkoriban, amikor ő itthon a fénykorát élte a Princ, a katona tévésorozatban. Ezt a kocsit egyébként épp a napokban láttam újra egy Visegrádban lakó egykori pécsi ügyvédnél. Aztán volt még hat Steyr-Puchom. Később mitfahrerkedtem, és 1980 előtt hagytam abba végleg az aktív versenyzést úgy, hogy a több mint harminc év során begyűjtöttem jó néhány magyar- és vidékbajnoki címet. Megjegyzem, minden motoromat és autómat magam szereltem és spéciztem fel. Hozzátenném azt is, hogy abban az időben nem lehetett csak úgy benevezni egy jó autóval az országos bajnokságra, fel kellett jutni a legmagasabb kategóriába.
– Ezzel véget is ért a sportkarrierje?
– Szó sincs róla! Rögtön ezután bekerültem Ferjáncz Attila teamjébe, s húsz éven át jártam vele szerelőként Athéntól az Elba-szigetig a nemzetközi küzdelmeket.
– Milyen emlékezetes versenyélményei vannak a „hőskorból”?
– Münchenben az olimpia évében, 1972-ben az egyik első Zsiguli versenygéppel szerepeltem – csodájára jártak a kocsinak. – Magyar autósként pedig elsőként vehettem részt a Russzkaja Zimán. Ez decemberben zajlott, és csak egy elemét emelném ki az öt napnak: Moszkvában félméteres hóban zajlott a gyorsasági körverseny. S egy Moszkviccsal ott voltam a Győzelem Túrán is 1975-ben, mely egy hónap alatt 13 ezer kilométert jelentett fél Európán át.
– Van még kapcsolata a technikai sportokkal?
– Inkább csak vendégként megyek már el ilyen eseményekre. Most jöttem például a talán legsikeresebb magyar motorversenyző, Szabó II. László 80 éves születésnapi partijáról, emellett azért is eljárok a hazai raliküzdelmekre, mert egykor a feleségem, most pedig a lányom és lányunokám tevékenykedik ott sportbíróként.
Volt szerelő, sofőr és értékesítő is
Bálint Árpád 1935-ben született Pécsett. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában érettségizett, húsz éven át volt motorversenyző, tíz évig autóversenyző, s újabb húsz évig a Ferjáncz Team tagja. Dolgozott pár esztendőt motorszerelőként, majd sofőrként a DÉDÁSZ-nál, a Vasas Szövetkezet elnökének kocsiját vezette három évtizeden át, aztán a Ford cég értékesítőjeként tevékenykedett újabb húsz évig Baranyában. Felesége, Gyöngyi a Villgéptől ment nyugdíjba, lányuk, Éva (55) a pécsi önkormányzatnál dolgozik, unokájuk, Beáta 28 éves.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
