Enrico Piaggio és D’Ascanio (a kis képen), a hírhedt tervezőzseni

Minden idők leghíresebb és legnagyobb darabszámban gyártott robogója igazi ipari műalkotás, amelyből az olasz Piaggio cég már több mint 19 milliót adott el. Több márka, az olasz Aermoto, a brit Autoglider és a Reynolds Runabout, a német DKW és az amerikai Cushman már a 2. világháború előtt is kínált robogókat, de ezt a járműjelleget az egykori repülőgépgyártó cég, a Piaggio tette világszerte népszerűvé.

Pontederában 75 éve folyamatos a gyártás

Az 1884-ben alapított Piaggio a 2. világháború előtt Olaszország egyik legnagyobb gépipari vállalata volt, amely a repülők mellett hajókat, vasúti járműveket, villamosokat és erőforrásokat is gyártott. A Piaggiónak szüksége volt egy új tömegtermékre, amely segíti a talpraállásban a háborút követően. Így jött az olcsó robogó ötlete, amely nem volt új keletű, hiszen már létezett egy prototípus, a Paperino (Donald Kacsa) 1944-ből. A Piaggio egy teljesen új járművet akart, ennek érdekében egy olyan repülőmérnököt bízott meg a tervezéssel, aki mindenféle értelemben távolinak számított a motorkerékpároktól. Ő volt Corradino D’Ascanio (1891-1981), a helikopter atyja. A repülős gyűlölte a motorkerékpárt, ebből a gyűlöletből pedig legenda lett.

A Vespa 98-as volt az első sorozatgyártású modell

D’Ascanio 1946-ban pár hónap alatt alkotta meg a Piaggio első robogóját, a Vespát, amely forradalmi újdonságokat sorakoztatott fel, számos megoldása a repülőgépekből származott. A Vespa volt az első önhordó karosszériás motorkerékpár, amely mellőzte a központi vázcsövet. A repülőgépek futóművét idézte az egyoldali első felfüggesztés, a blokk pedig egyenesen a repülők indítómotorjaiból származott. A motor burkolt lett, a váltó felkerült a kormányra, míg az üléspozíciót olyanra tervezték, mint amikor az ember egy karosszékben ült. A Piaggio és D’Ascanio célja egy olcsó, egyszerű, praktikus, biztonságos robogó volt, amely alkalmas a mindennapi használatra és bárki számára elérhető. A Vespát 1946. április 23-án szabadalmaztatták, és még ugyanabban a hónapban el is kezdték a gyártását, majd a forgalmazását. A forradalmi újdonság elsőre nem aratott kirobbanó sikert, a Moto Guzzi nem is vállalta a forgalmazását, azonban a Lancia átvette a Guzzi szerepét és az üzlet beindult. 1946-ban 2181, 1947-ben pedig már 10 535 db Vespát adtak el.

Diszkrét dekoráció utal a 75. évforduló típusaira

1953-ban már a félmilliomodik Vespa gördült le a futószalagról, 1956-ban elérte az 1 milliós, 1960-ban a 2 milliós, 1970-ben a 4 milliós, 1988-ban pedig már a 10 milliós darabszámot. A Vespát az 50-es években már Németországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Brazíliában és Indiában is gyártották. A Piaggio elsősorban a gyártási licenc eladásával fokozta a termelését. A Vespa népszerűsége mindenhova behatolt. A francia és az olasz hadsereg speciális Vespákat állított hadrendbe. Ez volt a Vespa 150 TAP, amely ejtőernyővel is ledobható volt. A Vespát az egykori Szovjetunióban is lemásolták, 1957-ben jött ki a VPMZ Vjatka VP 150, a Vespa ottani klónja. De a Vespának régóta létezik furgon változata is a háromkerekű Ape (Méh) révén, amelyet 1948 óta folyamatosan gyártanak. A Vespa népszerű mindennapi közlekedési eszköz lett rövid időn belül, így szinte minden gyártót arra kényszerített, hogy beszálljon a robogógyártásba. Jelenleg több mint 100 különböző márka gyárt szerte a világban robogót.

A katonai TAP 150-es restaurált példányai 13-16 millió forintnak megfelelő összegért cserélnek gazdát

A 11 leghíresebb
Az első modell a Vespa 98-as volt. Kétütemű, 98 köbcentis blokk hajtotta, amely 3,2 lóerőre és 60 km/órás sebességre volt képes. Az erőátvitelről 3 fokozatú váltó gondoskodott. Kétféle verziója létezett, a Normale és a Lusso, utóbbinak volt kilométer-számlálója, oldaltámasza és kapott fehér peremű gumikat is. A Vespa 98-as két évig volt gyártásban, 18 ezer darab készült belőle. Utódja a Vespa 125-ös volt, 5 lóerővel és 75 km/órás végsebességgel. Ez volt az első Vespa, amely hátsó lengéscsillapítót kapott, míg a váz immár két lemezprofilból lett kialakítva. A 125-ös tette világhírűvé a típust, hiszen ez a motor szerepelt több híres mozifilmben, mint például a Római vakációban és az Édes életben is.

Fehérben a mérföldkőnek számító Primavera

1963-ban jött a szintén 125-ös blokkal felszerelt Primavera, ami az egyik leghosszabb ideig (15 év) gyártott Vespa volt. A márka 1964-ben kihozta első 50 köbcentis modelljét, az 50-est, amely az első, önindítóval felszerelt Vespa volt, míg ez volt D’Ascanio utolsó alkotása is. Az 50-es modell elsősorban a tinédzserek körében volt nagyon népszerű, hiszen erre még nem kellett rendszám. 1976-ban a Vespa 200-as okozott feltűnést. Ez volt az első 200 köbcentis modelljük, úttörőként elektronikus gyújtással. Legnagyobb teljesítménye 12 lóerő, amivel 110 km/órás végsebességet ért el.

A Dick Smart 2.007 kémfilm repülő/úszó/guruló Vespa Alphája

1977-ben piacra dobták a PX-et, amely minden idők legsikeresebb Vespájává vált. 125-ös, 150-es és 200-as erőforrással kínálták, 2016-ig forgalmazták, és összesen 3 millió darabot adtak el belőle világszerte. 1984-ben jött az első automata váltós típus, a PK 125-ös, a hátsó kerékre ható lábfék megszűnt, a fékkar a kuplungkar helyére került. 1996-ban az 50. születésnapját ünnepelte a márka, a jubileumra pedig elkészítették első négyütemű motorjukat, amely 12 lóerős volt. A Vespa ET4-es automata váltót kapott, míg ez volt az első Vespa, ahol az első és a hátsó kereket nem lehetett egymással kicserélni. 2011-ben kihozták a Quarantasei, az a 46-os típust, amely a Vespa új négyütemű motorjainak előfutára volt. A blokk immár nem 4, hanem 3 szelepes, az LX és S modellekben is ez az erőforrás dolgozik. 2018-ban érkezett az első elektromos verzió, az Elettrica, amely megjelenésében a legendás Primaverát idézi. A 75. évfordulóra időzített Vespa 75th különkiadás a Primaveránál és a GTS-nél lesz elérhető.

A szovjet koppintás, a Vjatka

A rekorder sportoló
A Vespa a motorsportban is világhírűvé vált, az 50-es években a nemzetközi gyorsasági, sebességi rekord- és terepversenyeken szerzett magának hírnevet. Az 1 kilométeres, repülőrajtos kategóriában a 125-ös világcsúcsa 171,102 km/órás átlagsebesség volt. A Vespa a legpatinásabb enduróversenyen, a nemzetközi hatnaposon 1951-ben 9 aranyéremre volt képes, míg a Dakar Ralin 1980-ban két PX200-as is célba ért.

A Vespa a Dakart is teljesítette

De miért Vespa?
Teljes bizonyossággal nem tudni, hogy miért kapta a Piaggio robogója a Vespa (Darázs) nevet. Két elfogadott feltevés van. 1. Amikor Enrico Piaggio, a márka egykori elnöke először meglátta az új robogót, azonnal azt kiáltotta, hogy ez egy Darázs a formai hasonlóságok miatt. 2. A Piaggio egykori hivatalos cégbírósági elnevezése a Veicoli Economici Societá Per Azioni (Olcsó Járművek Részvénytársaság) volt. Ebből alakulhatott ki a Vespa mozaikszó.

Maroknyi Vespa-sereg a nemzetközi hatnapos viadalon