2004-es bemutatása óta több mint hétmillió Tucsont értékesített a Hyundai, ma ez a márka legnépszerűbb modellje, mégis megragadták az alkalmat arra, hogy ennél hozzák a világ tudomására, milyen bátor megjelenést tudnak készíteni a formatervezők.

Az alkotás folyamata nem kézzel rajzolással indult, hanem kezdettől fogva digitálisan folyt a munka, ahol előre megírt algoritmusok segítségével alakították ki a végleges megjelenést a formatervezők, ennek az eljárásnak pedig a nagyon is tudományos parametrikus dinamika nevet adták. A legjobb példa erre a fényszóró, kikapcsolt állapotában nem lehet megkülönböztetni, mi a fénykibocsájtó LED és mi a hűtőrács légbeömlője; paramterikus rejtett lámpa névre hallgat ez a megoldás. A lendületes vonalvezetést hangsúlyozza az A oszlop tövétől induló, hátrafelé szélesedő krómcsík, amely a fekete tető megléte esetén hangsúlyozza a kupés tetővonalat. A hátsó ablaktörlőt elrejtették, a spoiler takarásában rejtőzik használaton kívül. Nem hiányoznak a szabadidő-autós stíluselemek sem, de elöl épp csak jelzésértékű a lökhárító ezüst betétje, a vastag oldalsó védőszoknya jól palástolja, hogy az autók körbeölelik a küszöböket.

Akinek egyébként nem lenne elég sportos a megjelenés, annak majd 2021-től kínálják az N Line megjelenési csomagot. A negyedik generáció számára rögtön két karosszériát is készítettek rövid és hosszú tengelytávolsággal, ezek közül mi Európában a rövidet kapjuk. Aggódni nem kell, ez is 2 centivel hosszabb a korábbinál, azonban Észak-Amerika, Kína és Dél-Korea még ennél is 13 centivel hosszabb karosszériát kap. A mozgalmas megjelenésű oldalfal miatt nehezen lehet észrevenni a különbséget, talán csak az árulkodik, hogy a 4,63 méter hosszú változatnál nem egy folyamatos ív az oldalablakokat felülről keretező krómdísz, hanem van egy kis egyenes szakasz a hátsó ajtónál.

Kialakításával ráerősít a tágasság érzetére a műszerfal, amelyen kettős ezüst díszcsíkot helyeztek el, ebbe rejtették el a szélső szellőzőnyílásokat, kiemelt helyet kapott a középkonzol, ahol az érintőképernyő alatt még dedikált kapcsolóknak is bőven jutott hely egy második érintésérzékeny felületen. Az automatikus váltót egyszerű kapcsolóval lehet vezérelni, ennél két pohártartónak is jut hely a két első ülés közötti konzolon. A hangulatvilágítás 64 színt képes 10 fényerőben megjeleníteni. Fekete vagy fekete/bézs lehet a belső kárpit, előbbihez zöldeskék színcsomag is kérhető, amelynél a műszerfal és az ajtók díszbetétje, illetve az ülések díszvarrása kap kontrasztos színt.

Alapfelszerelésként kapja a Tucson a vetített műszeregységet (10,25) és a nagy méretű érintőképernyőt (8 vagy 10,25 col), az új fejegységgel nagyobb tudású Bluelink kapcsolódási lehetőség is jár. Például nem csak előre megtervezett navigációs információt lehet az autónak küldeni, hanem a navigáció a parkolóhelytől a végső célig is elkalauzolja a megfelelő alkalmazás segítségével a használót – akár 2 kilométeres távolságra is. Két fő és egy vendégprofil segítségével lehet tárolni a felhasználók beállításait, az ülés/tükörpozíciótól kezdve a kedvenc rádióállomásokig.

A második sorban utazók életét két USB-csatlakozó, opciós ülésfűtés mellett alvás-mód könnyíti meg, utóbbinál a hangrendszer kikapcsolja a hátsó hangszórókat; pihenés mellett az itt ülők beszélgetését vagy kisgyermekek esetén játékát is megkönnyíti ez a funkció. A hátsó lábtér egyébként 26 mm-rel bővült az elődhöz képest, a támla 2:1:2 arányban osztva dönthető – akár a csomagtér oldalfalán elhelyezett karok meghúzásával. Raktérméretből egyébként rögtön ötféle is van attól függően, mennyi hely marad a raktérpadló alatt – a dízelnél AdBlue-tartály, a lágyhibridnél az akkumulátor csökkenti a fiók méretét, 546-620 liter az alapérték, bővítés után 1725-1799 liter az érték.

Minden korábbinál több aktív és passzív biztonsági rendszer vigyáz a Hyundai Tucson utasaira, a koccanásgátló például kereszteződésben is aktív, balra fordulásnál a vezető számára takarásban lévő szemből érkező autóra is megáll. Hét légzsák vigyáz az utasok testi épségére, ezek közül a két első utas közé berobbanó az újdonság, amely oldalütközésnél az emberek egymásnak csapódását akadályozza meg. A sávtartó a felfestések mellett az útpadkát is érzékeli, aktív kormányzással avatkozik be, ha szükségét látja. A Highway Driving Assist a kormányon elhelyezett külön kapcsolóval aktiválható, automatikusan követi a sávot az autó, amely természetesen a követési távolságra is figyel. A holttérfigyelő az irányjelző kapcsolásakor a vezető előtti digitális műszeregységben jeleníti meg az adott oldali hátrafelé néző kamera képét.

Az európai piaci rajtnál hatféle motor közül lehet majd választani, jövőre pedig egy 260 lóerő rendszerteljesítményű hálózatról tölthető hibrid hajtással koronázzák meg a választékot. Az alapmotor az 1,6-os turbó 150 lóerővel, ezenkívül az 1,6-os dízel (115 LE) kérhető még mindeféle elektronikus rásegítés nélkül. A 150 lóerős lágyhibrid benzines csak elsőkerékhajtással kérhető, a 180 lóerőnél már elérhető összkerékhajtás is, ami szintén választható a lágyhibrid dízelhez (136 LE). Az öntöltő hibrid 1,6-os turbómotort és 60 lóerős villanymotort használ, a rendszerteljesítmény 230 lóerő, itt is opciós az összkerékhajtás. A kézi váltós lágyhibridekhez adják a konszern elektronikusan vezérelt kuplungját, amely maximalizálja azt az időtartamot, amikor nem üzemel a belső égésű erőforrás. A hagyományos felfüggesztés mellett elektronikusan vezérelt lengéscsillapítás is elérhető, utóbbinál Sport mód is választható, amelyet a Nürburgringen finomhangoltak.