Miközben a szakma a Párizsi Autószalonra koncentrál, az Európai Bizottság tovább szigorította az autógyártók számára előírt flottafogyasztást, a 2021-re előírt 95 g/km-es átlagos CO2 kibocsájtást 40%-kal kell mérsékelni 2030-ra, a korábbi követelményt, a 20%-os csökkenést már 2025-re realizálniuk kell a gyártóknak. A közlekedési szektor az egyedüli, ahol emelkedik a CO2-kibocsájtás, amiben több tényező is szerepet játszik (a vásárlók elfordulnak a dízelektől, egyre több a szabadidő-autó, a mérési módszert is szigorították). Az autógyártók szerint lehetetlenség ezeket a politikusok által előírt célokat megfizethető költségnövekedés mellett végrehajtani, amire az Európai Bizottság válasza az, hogy majd az Airbushoz hasonló együttműködés jön létre akkumulátorok terén. Október 11-én tartanak egy konferenciát, amelyen egy ilyen, mintegy 700 milliárd Ft EU-s pénzzel támogatott együttműködésről tárgyalnak majd.
A hirtelen felpörgetett európai igények miatt azonban az egyébként is teljes kihasználtsággal működő ázsiai akkumulátor-cella gyártók árat emelnek majd, várható, hogy a ritka földfémek jelentős részét ellenőrző Kína a saját piac védelme érdekében exportkorlátozásokat vezet be. Ráadásul úgy néz ki, hogy a következő évtized közepén megjelenő félvezetős akkumulátorok jórészt kiváltják a jelenlegi lítium-ionos technológiát, nehéz most pénzt találni olyan beruházásra, amit belátható időn belül leváltanak. A BMW vezetője szerint ráadásul nemcsak az autógyártók vannak lemaradva, ha a jelenlegi ütemben bővül az elektromos töltőpontok telepítése, akkor 2030-ra egyszerűen nem lesz elég töltési lehetőség az utcán lévő autók számára.
