A koronavírus-járvány gazdasági hatásának köszönhetően Sir James Dyson lett Nagy-Britannia leggazdagabb embere, azonban hatalmas, 16,2 milliárd fontos vagyona ellenére nem merte megkockáztatni a saját fejlesztésű villanyautó piacra dobását, mert az előzetes számítások szerint nem térült volna meg a projekt belátható időn belül – a 2003-ban alapított Tesla Motors még soha nem tudott nyereséges üzleti évet produkálni, a pozitív eredménnyel zárt üzleti negyedévek is annak köszönhetőek, hogy belső égésű motorokat gyártók fizettek az emisszió-kvótáért. Dyson és a cége mintegy félmilliárd fontot költött el a villanyautó-projektre, amelynek a kulcsa a saját fejlesztésű félvezetős akkumulátor lett volna, ami még hideg téli éjszakán, feltekert fűtéssel is 965 km-es WLTP-szabvány szerinti hatótávolságot tett volna lehetővé.

Az utastérben a testet jól tartó ülések és mindenféle kijelző hiánya tette volna különlegessé a Dyson N526-os kódnéven fejlesztett villanyautót, utóbbit olyan fel-a-fejjel kijelzővel váltották volna ki, amely arcfelismeréssel együtt működött volna, és mindig ott jelenítette volna meg az információkat, ahová a sofőr tekint. A gazdasági számítások szerint az autót legalább 150 000 fontért (60 millió Ft) kellett volna adni ahhoz, hogy nullszaldós legyen a projekt, erre pedig jelenleg – és a belátható jövőn belül – nem hajlandó a piac. A Dyson villanyautó egyébként nem tűnik el a süllyesztőben, a mintegy félezer mérnök a cég egyéb termékein dolgozik, illetve a szabadalmaztatott félvezetős akkumulátor fejlesztése is folytatódik, amit szívesen felajánlanak már működő autógyártóknak.