– Hibrid autó. Mióta létezik ez a megnevezés a járműtechnikában?
– A lényege ugye, hogy a jármű meghajtását belső égésű motor és villanymotor kombinációja biztosítja, s meg fog lepődni, az első hibridet még 1890-ben építette meg Ferdinand Porsche. Ebben a benzinmotorhoz elektromotort kapcsoltak, s utóbbi hajtotta meg a kerekeket. A mai hibrideknél ez már sokkal összetettebb kérdés, hol egymást segítik kölcsönhatásban, hol meg teljesen függetlenül dolgoznak.
– Hogy született ez az autós szerelem?
– Gyerekkorom óta szerelek autókat édesapámmal, volt idő, amikor minden héten legalább egy fél napot kocsik bütykölésével töltöttem. Megjegyzem, ma már nem ilyen egyszerű a helyzet, mert legtöbbször még az izzócsere is szakértelmet kíván. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy egy mai hibrid járgányt, ha rosszul állít le a tulajdonos, akkor az autó újraindulhat, miként a laptop is, ha figyelmetlenül kapcsolják ki használat után.

– Mi a hibridek, az elektromos autók feltámadt népszerűségének a titka?
– Hogy városban harmadannyi üzemanyagot használnak, mint a tisztán belső égésű társaik, és a károsanyag-kibocsátásuk is sokkal kisebb. Más kérdés, hogy távolsági úton esetenként a benzinesnél is többet fogyasztanak.
– Milyen lesz tíz év múlva az autópiac?
– Jelentősen eltolódik az elektromos meghajtás irányába. 2015-ig szerte a világban összesen 750 ezer elektromos kocsi volt az utakon, de tavaly már csaknem 400 ezerrel nőtt a számuk. Hazai vonalon erről szól a Jedlik Ányos-terv is, hogy ezentúl minél több úgynevezett zöld autót vásároljunk, ennek értelmében nagy kedvezményeket ígérnek az elektromos kocsik használatához. Továbbá azért billen még az elektromosok felé a mérleg, mert napjainkban már egy feltöltéssel 200-300 kilométert meg lehet tenni, ami jelentős mozgásteret biztosít a városi forgalomban. Másrészt létezik már Angliában olyan autópályasáv is, mely menet közben tölti fel a rajta haladó járművet.
– Milyen kocsija van?
– Egy csaknem harmincéves Citroën Visával közlekedem, talán éppen azért, mert ezen még bármit magam is megtudok javítani. Emellett sokat biciklizem, van egy versenykerékpárom, s hobbiból javítgatom a sebességi és távolsági rekordjaimat is. A gyorsaságot illetően az üszögi lejtőn tekertem már 90 kilométer/óra sebességgel, sík terepen pedig 60 kilométer/óra a csúcs. A távolsági napi rekordom 250 kilométer, nagy túrákra leginkább az Ormánságba megyek, de többször körbekarikáztam a Balatont is.

Tanár lett egykori iskolájában

Hegedűs János 1980-ban született Pécsett. A Köztársaság Téri Általános Iskolába járt, a Leőwey Klára Gimnáziumban érettségizett 1998-ban, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán fizika szakon diplomázott 2003-ban. Első és eddigi egyetlen munkahelyét egykori alma materében, a Leőwey-gimnáziumban kapta, 2003 óta tanít itt fizikát. A doktoriját a járművek fizikájából írja a Budapesti Műszaki Egyetemen, oktatásmódszertani területeket is érintve. Élettársi kapcsolatban él, van egy öt és fél esztendős kisfia, Hegedűs Dely Maxim Patrik.

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!