Két év múlva dobja majd piacra a Hyundai csoport a harmadik generációs tüzelőanyagcelláját, amely a jelenlegihez képest 30%-kal kisebb térfogatot foglal, kétszer akkora kimenő teljesítményt nyújt a mostanihoz képest fél áron – a legelső, 2003-ban készített tüzelőanyagcella-prototípus költségének mindössze 2%-a a harmadik generációs egység bekerülési költsége. A Hyundai úgy számol, hogy 2030-ban már egy szinten lesz az akkumulátoros-elektromos és a tüzelőanyagcellás-elektromos hajtások költsége.

https://youtu.be/p12GtJkB-4c

Egyelőre úgy tűnik, hogy a haszonjárművek területén fog először elterjedni a tüzelőanyagcellás technológia, azon belül is a kis területen – például kikötő, logisztikai központ – mozgó járműveknél, ahol fontos, hogy három műszakban üzemeljenek a járművek, nem kell több járművet beszerezni, hogy a töltési idő miatt kieső órákban se álljon le a munka. Szintén a termelékenységet javítja az önjáró konténermozgató szerkezet, amely önmagában (rövid konténer) vagy egy másikkal közösen (hosszú konténer) képes a munkavégzésre.

https://youtu.be/3IDub8CWW_o

A Hyundai csoport összes haszonjárműve 2028-ban már elérhető lesz tüzelőanyagcellás-elektromos hajtással, beleértve a hamarosan érkező Staria könnyű haszonjárművet is. Mobil tüzelőanyagcellás erőművet is terveznek a Kia katonai terepjárója alapján, amellyel természeti katasztrófák esetén lehet például kórházak áramellátását biztosítani.

A személyautók piacát célozzák az FK nevű sportkocsi-tanulmánnyal, amely plug-in hajtást kap tüzelőanyagcellás generátorral, a hátsó kerekeket pedig két darab, összesen 680 lóerő csúcsteljesítményű villanymotor hajtja.