Igaz, hogy csak vasárnaponként 14-22 óra között, de valóban így ban: mintegy 107 km hosszan szabályos autópálya áll rendelkezésünkre Zamárditól a Budaörsi úti Osztyapenkó-szoborig. Még csak az első vasárnapról írhatunk. Mire azonban a lapunk az olvasó kezébe jut, még két vasárnap tapasztalatait tudják leszúrni a járművezetők és az átmeneti autópálya vezérkarának parancsnokai és „közkatonái”.

Zamárdinál, a „vasárnapi autópálya” bejáratánál rendőrök, útfelügyelők és híradós kiskatonák figyelik az eseményeket Zamárdinál, a „vasárnapi autópálya” bejáratánál rendőrök, útfelügyelők és híradós kiskatonák figyelik az eseményeket

Elsősorban ez utóbbiak előtt kell kalapot emelnünk. Úgy láttuk, példásan készítettek elő mindent. Vasárnap 11 órakor kezdték a munkát. A 99 km-es útvonalon 30 táblát kellett megváltoztatni, és 14 órára le volt zárva minden, ellenkező irányból betorkolló útvonal, még a vadfelhajtó helyeken is kiskatonák álltak. Általában példás az összhang a vezérkarban: a BM rendőrei és a KPM útfelügyelői nagyszerű segítséget kaptak a néphadsereg egységeitől.

És a gépjárművek vezetői?
Amikor az ember Zamárdinál ráfordul az M7-esre, és látja a frissen kitett autópálya-táblát, már megdobban kicsit a szíve. Aztán ahogy kitárulkozik a szabad pálya, s a járműoszlop felveszi a 80-90-es átlagsebességet, szárnyakat kap az autós. Ezen az első vasárnapon azonban még meglehetősen gyakran kénytelen volt megtorpanni a szárnyalásában. Amikor 60-nal vagy még annál is lassabban „döcögő” jármű állja útját. Még teherautóval, sőt Velorex-szel is találkoztunk, amelyeknek pedig még autóút korában sem lehetett volna ide ráhajtania a hétvégén. De nem szabadna igénybe venniök az autópályát sem a régi masináknak, amelyek nem tudnak, sem azoknak a vezetőknek, akik nem akarnak legalább 80-as sebességet felvenni. Saját érdekükben ne hajtsanak itt, mert kiteszik magukat annak, hogy a hirtelen lassításra kényszerülő gyorsabb kocsik beléjük koccannak.

Az előzéseknél még sokan tartják be a „játékszabályokat”. Egy Wartburgos például Martonvásár körül a szemünk láttára vágott be a már előzésben levő kocsik közé – kétszer egymás után. (Magatartása tehát nem véletlen!) Gyakran tapasztaltuk azt is, hogy a 100-110-zel előzgetők hosszan veszik igénybe a bal oldali sávot, s így szinte kényszerítik a gyorsabban száguldókat, hogy – harmadiknak előzzenek. Számukra ugyan ez nem mentség, csak: magyarázat…

A három balesetből kettőt meg is örökített a rendőrségi helikopterben dolgozó fotóriporter A három balesetből kettőt meg is örökített a rendőrségi helikopterben dolgozó fotóriporter

Meg kell tanulni a besorolást a betorkolló utakról, parkolóhelyekről. Egyrészt maguk a besorolni akaró vezetők nem tanulták meg, hogy a hosszú felhajtó-sáv azért van, hogy felvehessék a pályán haladók tempóját. Ugyanakkor azonban a zárt sorban autózóknak is segíteniök kell a besorolást azzal, hogy ha lehetőség van rá, forduljanak rá itt az előzési sávra, és így segítsék a „bekéredzkedő” autósokat. No de végül is Zamárditól Érdig 1 óra 10 perc alatt békességben megérkeztünk. Máskor ez az őt a vasárnapi csúcsban 3 óráig is eltartott!

A türelmetlenek a jobb oldali padkán próbálnak kitörni vagy harmadiknak előzni... A türelmetlenek a jobb oldali padkán próbálnak kitörni vagy harmadiknak előzni…

Viszont Érd körül megtorpant a járműáradat: két sorban kényszerültünk – nem is cammogásra, hanem megállásra. Nekünk például éppenséggel azért kellett hirtelen lefékezni, mert előttünk, az előző sávban, egy Wartburg keresztben állt. (Úgy látszik, az még hirtelenebbül fékezett…) Úgy tűnik, ez jelenti a legnagyobb problémát: beengedni a tulajdonképpeni autópályára az M1-es forgalmát, úgy, hogy ez ne okozzon a Balaton felől itt már többnyire két sorban áramló konvojnak ilyen megtorpanást. Reméljük, időközben megtalálták erre a megoldást. Még mindig gondot jelenthet a 70-es számú régi balatoni útról betorkolló forgalom az Osztyapenkó-szobornál: de ott már három sávra bővül a pálya, s később azután az Erzsébet-híd és a Petőfi-híd felé vezető elágazásnál kettéoszlik a járműfolyam. Viszont a szobor előtti gyalogátkelőhely problémáján mielőbb segíteni kellene!

Helikopter és repülőgép ellenőrzi az egész útvonalat. Ez a kép kora délután készült, a forgalom még csak most kezdődött. Fehéren csillog a napfényben a párhuzamos úttest, amely nem is oly sokára Martonvásárig már valódi autópályává változtatja az M7-est Helikopter és repülőgép ellenőrzi az egész útvonalat. Ez a kép kora délután készült, a forgalom még csak most kezdődött. Fehéren csillog a napfényben a párhuzamos úttest, amely nem is oly sokára Martonvásárig már valódi autópályává változtatja az M7-est

A „premieren” tulajdonképpen mindössze három koccanásos baleset történt. Persze ennél több kocsi sérült meg, hiszen ilyen sűrű oszlopban az összekoccant kocsikat követő járművek is egymásba csúszhatnak. Az egyetlen személyi sérülés is csak egy erősebb koccanásos karambol következménye volt. Ha arra gondolunk, hogy „azelőtt” egy ilyen vasárnapon súlyos balesetek sorozatáról, sőt halálos balesetekről is tudósíthatott a hétfői jelentős, igazán elmondhatjuk: az új intézkedés sikerrel járt.

Reményi-Gyenes István
Kristóf László és MTI – Bojkor József felvételei

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!