Korunk egyik divatos témája lett a „smog”. Egyes nagyvárosokban ma már a gépjárművekkel zsúfolt utcák levegőszennyeződésének koncentrációja miatt esetenként füstriadót rendelnek el. A rákkeltő kórokozó ellen vívott harcunkban viszont odáig mennek el egyesek, hogy az ebből származó bajok egyetlen forrásául mindent a gépjárművek rovására írnak. Pedig a „mérget elemző mérleg” másik serpenyőjére a füstokádó kéményekből lerakódó szennyeződés legalább olyan súllyal nehezedik. Az ebből származó veszélyek természetesen joggal foglalkoztatják az embereket, a rend megteremtésében azonban mindkét félnek, tehát a kipufogócsövek és kémények őreinek egyaránt akad dolga a saját portája előtt. Lásuk tehát az egyik fél, az autós emberek előtt álló feladatokat.
Moszkvában tavaly ősszel nemzetközi összejövetelen foglalkoztak a gépjárművek káros hatásai elleni védelem lehetőségeivel. A következő fő témákat vitatták meg:
A gépjármű-kipufogógázok káros anyagainak levegőszennyező, és a gépjármű konstrukciójára gyakorolt hatása. A kipufogógázban levő kanzerogén szénhidrogének rákkeltő hatása. Különböző típusú katalizátoros semlegesítők Ott-motorokhoz, valamint a semlegesítés folyamatának módszerei. A Diesel-füst összetétele és mérése, továbbá a különböző típusú Diesel kipufogógáz-semlegesítő konstrukciók.
A kipufogógázok mérgező hatását közömbösítő szovjet berendezések elvi vázlata: a felső a Diesel-, az alsó a benzinmotorokhoz
A Szovjetunióban ezekkel a témákkal egy külön intézet mintegy száz kutatója foglalkozik. És több ezerre tehető a Szovjetunió egyéb területein tevékenykedő olyan szakemberek száma, akiknek munkáját a világhírű Varsavszkij professzor által vezetett intézet koordinálja. A szimpózionon Boromissza Ödön, a KPM osztályvezető főmérnöke, valamint az ATUKI részéről Frank György és Pollák Iván tudományos kutató is részt vett. Tájékoztatásuk alapján ismertetjük az ankét eseménysorozatából néhány részletet:
Varsavszkij professzor előadásában különösen figyelmet keltett a különböző motorok által termelt mérgezőanyagok értékelésére szolgáló matematikai kifejezés, amely az első kísérletnek tekinthető e kérdés elméleti megoldására. A „fajlagos mérgező-érték” meghatározás alapján megállapítható ugyanis az a mérgező határérték, amelyet gépjárművek motorjai a városi forgalomban nem haladhatnak meg.
Pontos definíciókkal jellemezte a motorban fejlődő, egészségre káros szénmonoxid-tartalmat a légfelesleg-tényező függvényében. Ismertette továbbá a fajlagos mérgező-érték meghatározását próbapadi és közúti mérésekkel. Bemutatta a kipufogógázok mérgező hatásának közömbösítésére szolgáló egyik alap-megoldását is, amelynek lényege, hogy a gázokat a kipufogócsövön kiáramlás előtt először átvezetik egy speciális összetételű semlegesítő berendezésen. Ilyen semlegesítőkkel már több szovjet gyártmányú tehet- és személyautót felszereltek, s az eddig tapasztalatok szerint ezek a katalizátorok beváltak. A semlegesítés hatása ezek révén átlagosan 40 ezer kilométeres út lefutása után sem romlott, és még akkor is megfelelt a jelenlegi legszigorúbb USA- vagy egyéb szabványoknak. A Diesel-motorok kipufogógázainak összetételére irányuló vizsgálataikat a többi között az élőlényekre is kiterjesztették. Egy mindössze 1,5 kg súlyú hordozható füstmérőt is kifejlesztettek a különböző típusú Diesel-motor kipufogógáz-semlegesítő berendezéseik mellett.
URAS-1 rendszerű infra gázelemző készülék az ATUKI laboratóriumában
Hasonlóan érdekes témákat vetett fel a Moszkvai Onkológiai Intézet igazgatóhelyettese, aki a kipufogógázban kimutatható anyag tüdőrákkeltő hatásával foglalkozik. A benzpirén rákkeltő hatása ma már közismert, és mind a benzin-, mind a Diesel-üzemű járműveknél kimutatható. Az ellene való védekezés módszereivel azonban csak napjainkban kezdtek el foglalkozni. Máris számottevő eredményt értek el Varsavszkij professzor intézetével közösen, ugyanis egy minden eddiginél mintegy százszor érzékenyebb elemzést biztosító eljárást sikerült kidolgozniok a kipufogógázok rákkeltő anyagainak felismerésére és elkülönítésére. E témához tartozik még a kipufogógázban levő kancerogén anyagok olyan tulajdonsága is, hogy a szervezetben az élet folyamán lassan felgyülemlenek, és ugyanilyen felhalmozódás tapasztalható az autóutak mentén a talajban és a növényzetben is, amelyek az élőlényekbe jutva később esetleg rákos megbetegedéshez vezetnek.
Az ATUKI hordozható füstölés-ellenőrző készüléke (Fényszöv – Szíjjártó Pál felvétele)
A gépjárművek kipufogógázainak levegőszennyező hatását igen sokoldalúan vizsgálták. Ugyanakkor utat mutattak arra is, hogy védelmi-eszközök alkalmazásával motorizált korunk e speciális veszélyhatásai is kivédhetők, vagy legalább is ártalmuk minimálisra csökkenthető. Immár hazánkban is határozat született arra, hogy Budapest levegőszennyezettségének csökkentése érdekében valamennyi népgazdasági ágban felül kell vizsgálni a levegőt károsan befolyásoló technológiákat. A KPM a közúti közlekedésre kiterjesztve több fontos határozatot hozott:
– Az új gépkocsitípusokat forgalomba állításuk előtt kipufogógáz-ellenőrzésnek kell alávetni. A megengedettnél nagyobb mértékű levegőszennyező hatást a motorok nem léphetik túl.
– A gépjármű üzemanyag-szolgáltató berendezéseinek (adagoló, karburátor) beállítási módjára szakmai szabványt kell kidolgozni.
– A gépkocsi-füstölés ellenőrzésére KPM-BM együttes rendeletet szerkesztettek, amelyben a füstölés mérésére szolgáló eszközöket és módszereket is meghatározták.
– A fajlagos üzemanyag-fogyasztást ellenőrző állomásokat a felszerelés és hatásfok szempontjából alkalmassá kell tenni e feladatkört maximális teljesítésére.
– A szervizállomásokon mindenütt folyamatosan létre kell hozni a karburátorokat és adagolókat ellenőrző-beállító szolgálatot is.
Ilyen átfogó rendelkezésre volt szükség, mivel a kipufogógázokban levő mérgező-anyagok mértéke döntően összefügg a motorok és az üzemanyag-szolgáltató berendezések üzemi állapotával, és nem utolsó sorban a vezetéstechnikai gyakorlattal is. Úgy foghatjuk fel tehát, hogy a szabályszerűen működő motor csak minimálisa szennyezi a levegőt, vagyis ha gondoskodunk arról, hogy a motorok beállítása, a keverékképző berendezés működése és műszaki állapota megfelelő, akkor ezzel a másik feltételt is biztosítottuk. A füstgáz-ellenőrzés szorosan összefügg a fogyasztás ellenőrzésével, a keverékképző rendszerek műszeres beállításával és természetesen a motor konstrukciós, műszaki adottságaival. Ezek szerint a mérgező hatás csökkentésére sorompóba állított erők egyben a motorok gazdaságos üzemeltetését, ezen belül az optimális tüzelőanyag-fogyasztást is segítik. A füstölő, szabálytalanul működő motorok ugyanis – eltekintve attól, hogy sokat fogyasztanak – gyorsabban kopnak, élettartamuk, teljesítményük e negatív jellemzőkkel egyenes arányban csökken. Itt találkozik össze tehát ez a téma energetikai, üzemanyaggazdálkodási és egészségügyi vonatkozásban.
A leszívott gázminta az üzemi tartománnyal összefüggő átlagos füstölést mutatja. A koromfoltot az etalon-skálához viszonyítva értékelik
A gépjárművek levegőszennyező hatása elleni védekezés tudományos módszereivel hazánkban az ATUKI már jó ideje mélyrehatóan foglalkozik. Dr. Flamisch Ottó tudományos főmunkatárs tájékoztatott bennünket arról, hogy a hazai használatban levő Diesel-gépjárművek füstöléskorlátozása ma már minden nehézség nélkül megoldható. Ehhez csupán lelkiismeretes beállítás, szakszerű üzemeltetés, illetve az egyébként is indokolt tartalék alkatrész-készlet biztosítása szükséges. A füstölés elleni küzdelem legfontosabb eszköze a közúti ellenőrzés. Ennek megkezdéséhez az ATUKI egyrészt meghatározta a forgalomban megengedhető füstölési határértékeket, másrészt egy egyszerűen kezelhető füstölés-ellenőrző készüléket dolgozott ki és adott át a rendőrségnek.
Az ATUKI készülékeivel a rendőrség immár rendszeresen ellenőrzi a gépjárművek füstölését
Ez a készülék a gázminta leszívásával és a koromtartalom kiszűrése alapján működik. A berendezéshez egy pneumatikus táv-vezérlő pedál tartozik, amelyet mérés előtt a gázpedálra helyeznek. A táv-vezérlő pedál – a gázpedál ütközése után – elindítja a készülék mintavevő dugattyúját, és így a mintavétel az idő alatt megy végbe, míg a terheletlen motor teljes töltésnél el nem éri a szabályozó által meghatározott maximális fordulatszámot. A benzinmotorok levegőszennyező hatásának mérését, illetve csökkentését nagyon nehezíti a karburátorok bonyolult felépítése. Különböző szerkezeti részek biztosítják ugyanis a keverékképzést üresjáratban, hirtelen gázadásnál, továbbá rész- és teljes terhelésnél. Ettől függetlenül a minimális levegőszennyezéshez szükséges beszabályozás egyúttal a legkedvezőbb összhatásfokot (optimális fogyasztás) is biztosítja. A karburátorok és adagolók jó működése tehát nem csupán a nagyvárosi levegő tisztántartása miatt fontos, hanem ez egyben a gépjárművek üzembentartóinak, így természetesen a magánautósoknak is egyéni érdeke.
Almássy Tibor
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
