A Hároméves Terv sikeres befejezésének, az új országot építő Ötéves Terv előkészítésének és „beindításának” hatalmas munkájából a gépjárművezetők és a velük együttműködő szakmák dolgozói is jelentékeny mértékben kivették részüket. A Gépjárművezetők Szakszervezete még december elején – a sztálini felajánlások idején – országos versenyt írt ki a „Szakma legjobb dolgozója” címéért. A versenyt négy csoportra osztották: 1. Az ország legjobb személygépjárművezetője; 2. a legjobb tehergépkocsivezető; 3. a legjobb taxisofőr; 4. a legjobb gyakorlati oktató. Ez a verseny további lendületet adott a szakmabeli dolgozók munkájának és – különösen a sztálini műszak előkészületeinek során – figyelemreméltó eredmények születtek. Ezeknek az eredményeknek a tekintetbevétele mellett megvizsgálták a dolgozók korábbi tevékenységét is s így, a dolgozók egész munkásságának kiértékelése után állították össze az élmunkás-kitüntetésre javasoltak jegyzékét. Az elmúlt két héten minden üzemben ünnepélyes összejöveteleken adták át az új élmunkások és kiváló munkások kitüntetéseit.

Az ifjú Tarkó István maga gondozza hűséges Rábáját
Az ifjú Tarkó István maga gondozza hűséges Rábáját

A legjobb teherautó-vezetők közül ezúttal Tarkó Istvánt mutatjuk be, az OTI 25 esztendős sofőrjét.
– Nagyon ritkán látjuk a műhelyben – beszélik róla a Szerdahelyi-utcai garázs szerelői – és tudjuk, hogy ez a legnagyobb dicséretek egyike…
Pedig 1947. végén, amikor először kapott hivatásos vezetői munkakört, egy roncsokból összeállított Rába-Super vonálja mellé került. És amikor átadta a kocsit, 91.000 km-t futott, – minden javítás nélkül.
– Legértékesebb tapasztalatom talán az volt – mondja –, hogy: a várakozás idejét mindig hasznosítani lehet. Akad mindig valami tisztogatni való! Azután a helyes olajcsere, a szírozás, kisebb mosás, ápolás, karbantartás munkálatait is legjobb, ha az ember maga végzi.
Tarkó István tovább is adta tapasztalatait. Régi kocsiját Lipter Béla vette át, aki azóta további 36.000 km-t tett meg vele. Őmaga pedig ismét Rába-Superrel jár és új kocsiján is már az 55.000-ik km-nél tart.
– Nagyszerűek ezek a hazai teherautók – lelkesedik. – Fontos azonban, hogy a kormány „nyugodt vérmérsékletű” ember kezébe kerüljön, aki tudja, hogy nem egy magasfordulatú motor felett uralkodik és megelégszik a maximális 55 km-es gyorsasággal…
– Itt, a garázsban is egyre jobb az életünk. Szívesen dolgozik az ember, amikor látja, hogy teljesítményének növelése tette lehetővé ezeket a változásokat.
És örömmel mutatja meg a fehérhuzatú ágyakkal berendezett, tiszta hálószobát, az elektromos bojlerral felszerelt fürdőt, a rádiót, a könyvtárat – ez mind, mind az utolsó esztendő eredménye. Azelőtt ebben a garázsban vödör se volt a mosakodáshoz…

Kiss László taxisofőr két és félszeresen teljesítette sztálini felajánlását
Kiss László taxisofőr két és félszeresen teljesítette sztálini felajánlását

A legjobb taxisofőrnek Kiss László bizonyult. A sztálini felajánlások során a bérautóvezetők felajánlották, hogy naponta feltétlenül hazahozzák a minimálisan megállapított bevételi összeget. És Kiss László ezt a vállalását 6 héten keresztül 240 %-ra túlteljesítette.
– Az élmunkás-kitüntetést persze nemcsak ezért érdemelte meg – mondja róla Kuthi Sándor ÜB titkár. – Hiszen az ilyen jó eredmény csak akkor lehetséges, ha lelkiismeretesen viseli gondját a kocsijának, a minimálisra szorítja le az üres kilométerek számát, egész magatartása példaként állítható a többiek elé. Kiss elvtárs mindezeknek a feltételeknek annyira megfelelt, hogy a vállalati nyereségvisszatérítésből is kapott 1000 forint jutalmat.
Kiss László 30 éve vezet autót. Azt állítja: ilyen jó munkát kizárólag azért tud végezni, mert megváltoztak körülötte az emberek. „Ma már egyenrangú munkatársnak tekintenek bennünket az utasok – hangoztatja. – Belátják: az a hivatásunk, hogy segítségére legyünk ezúton is a dolgozóknak. S ez a kölcsönös megbecsülés kölcsönösen megkönnyíti az életünket… Mindnyájan azért a Tervért fáradunk, amely soha nem képzelt jólétet valósít meg valamennyiünk számára.”
Kiss László felesége ma még takarít és mos a kis albérleti szobáért. Az Ötéves Tervben épülő soktízezer lakás közül azonban feltétlenül jut egy az élmunkás-taxisofőrnek is…

Zamencsik Tivadar és Mészáros Jenő, a két kitűnő motorversenyző, eredményes oktató-munkát végez az Autóműszaki Intézet tanfolyamain
Zamencsik Tivadar és Mészáros Jenő, a két kitűnő motorversenyző, eredményes oktató-munkát végez az Autóműszaki Intézet tanfolyamain

A legjobb gyakorlati oktatók közül Zamencsik Tivadar és Mészáros Jenő érdemelték ki az élmunkás-kitüntetést. Mindketten az Autóműszaki Intézet hallgatóit tanítják a motor- és autóvezetés technikájára. A nagyszerű szakemberek – akiknek nevével gyakran találkozhattunk a sportrovat oldalain is (Zamencsik az idén nyerte a 60-ik bajnokságát!) – bocsátották ki a kezük alól a legtöbb vizsgázót s amellett a kiképzés minőségére is ügyeltek: tanítványaik 97%-a végzett teljes sikerrel.
– A sztálini felajánlások keretében elhatároztuk – mondják –, hogy 1 helyett 3 motorral oktatunk egyszerre. A 3 hétre beosztott anyagot tehát 1 hét alatt tanítjuk s így a növendékek 2 héttel hamarabb mehetnek vizsgára. Azt is felajánlottuk, hogy a gyári dolgozók számára, akik 7 órakor állnak munkába, már reggel 6 órakor elkezdjük a tanítást és lehetőleg a gyár kapujában tesszük le a dolgozókat, hogy a leckének egyetlen perce se vesszen kárba. És arra is büszkék vagyunk, hogy egyéves működésünk alatt a rendelkezésünkre bocsájtott autókon és motorkerékpárokon még a legkisebb javítás sem vált szükségessé. Mészáros Jenő például eddig mintegy 30.000 km-t járt egy öreg Renault-tal, úgy hogy minden órában más kéz fogta a volánt… Az új élmunkásoknak át kell adniok munkamódszerüket más oktatóknak is. Hiszen az elkövetkezendő öt esztendő alatt 40 ezer gépjárművezető kiképzésére lesz szükség!

A 24 éves Marjai Lajos, az MDP központi garázsának motorszerelője eredményesen szervezte meg brigádjának munkáját
A 24 éves Marjai Lajos, az MDP központi garázsának motorszerelője eredményesen szervezte meg brigádjának munkáját

A legjobb motorszerelők egyikét az MDP központi garázsában kerestük fel. A 24 éves Marjai Lajos6 tagú brigádjával majdnem kétszerannyi Tátra-kocsi szerelését végzi el egy hónap alatt, mint amennyi a norma-előírás.
– Sztálingrádban voltam fogságban – meséli – s ott is autójavító-műhelyben dolgoztam. Korán megismerkedhettem tehát az új embertípussal és a szocialista munkamódszerekkel. Heten voltunk ott magyarok s olyan jól dolgoztunk, hogy jutalmakat kaptunk s 1945. októberében már haza is engedtek bennünket. Itthon aztán az elsők között voltam, aki bekapcsolódtam a versenymozgalomba. Igyekeztem a Szovjetunióban szerzett tapasztalataimat átadni dolgozótársaimnak. Ésszerűen osztottam be a munkát, 4-6 kocsin is dolgozunk egyszerre. Az a fontos, hogy egy-egy ember lehetőleg mindig ugyanazt a fődarabot szerelje.
Marjai Lajos büszke arra, hogy 1948. január óta egyetlen „visszatérő munkájuk” sem volt még, még egy csapágyolvadás se. De arra kért bennünket: írjuk meg, hogy ez nemcsak az ő érdemük: a gépkocsivezetők jó munkájának bizonyítéka is…

Angyal Aladár mérnök, az AUTÓTAXI üzemgazdasági osztályának vezetője irányította a Terv felbontásának munkálatait
Angyal Aladár mérnök, az AUTÓTAXI üzemgazdasági osztályának vezetője irányította a Terv felbontásának munkálatait

A műszaki értelmiség haladó képviselői közül az autószakmában is számosan érdemelték ki a „Kiváló munkatárs” rangját. Angyal Aladár mérnök, az Autótaxi N.V. üzemgazdasági osztályvezetője például a munkamenet helyes megszervezésével segítette elő a Terv teljesítését. A Taxi nem „termelő” üzem. Mégis elő tudták teremteni a beruházáshoz szükséges összegeket, mégpedig oly módon, hogy ugyanakkor az előírtnál nagyobb haszonrészesedést juttattak a nép államának. Ez a nagyszerű eredmény az Angyal mérnök készítette statisztikáknak is köszönhető, amelyek alapján a vezetőség mindig tiszta képet kaphatott a vállalat helyzetéről. És Angyal mérnök vezette a Terv felbontásának munkáit is:
– Alulról: a csoportok, műhelyek, üzemek jelentése alapján állítottuk össze tervünket, majd újból műhelyértekezleteken tárgyaltuk meg minden részletét. Így azután – bár a sérülések, meghibásodások mindig okozhatnak meglepetést, – általában minden dolgozó globálisan előre tudja, mit kell teljesítenie.
A munkaerőnek és gépierőnek óriási rejtett tartalékairól számolnak be Angyal mérnök összegyűjtött adatai. Megtudjuk például, hogy január hónapban sokkal kevesebb motort kellett javítani, mint amennyire számítottak, úgy, hogy munkapadjaik szabad kapacitását már üzemek rendelkezésére bocsáthatták. És arról is a statisztika tanuskodik, hogy az életszínvonal emelkedése következtében 1947. februártól 1100 százalékkal nőtt a taxiforgalom a fővárosban. A kocsipark azonban csak 500%-kal nőtt – s a vállalat dolgozói mégis kifogástalanul látták el feladataikat. Mert harmonikusan együttműködnek a jó gépkocsivezetők, a javítóműhelyek nagyszerű munkásai, az üzemvezetők és a műszaki értelmiség legjobbjai. Az autószakmának enné a fontos üzeménél éppúgy, mint az ország bármelyik más vállalatánál.

Reményi-Gyenes István

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!