Böngészszemlén jelentős újdonságok és bolondériák felett

A tűz felfedezése után az emberiség legnagyobb találmánya a görgőként alkalmazott fatörzs és az ebből kialakított kerék lett, amely i.e. 2000 évvel a legősibb technikát forradalmasította. Ember és gép azóta „kerekeken gurul”. Nincs gép vagy más mechanikai berendezés, amelyben a sima keréknek vagy a fogaskeréknek ne lenne szerepe. A közlekedést forradalmasító gőzgép és a belső égésű gőz, gáz- és benzinüzemű motorok felfedezése után Gottlieb Daimler 1886. április 23-án, pár évvel később, 1892-ben Henry Ford indult el első benzinmotoros gépkocsijával s elkezdődött az automobilizmus hőskora. A járműgyártás kezdete a kerék 4000 évvel korábbi feltalálása volt, az utóbbi száz év alatt pedig a találmányok ezreivel tökéletesedett korunk nélkülözhetetlen közlekedési eszköze – a gépkocsi.

Nincs nap, hogy ne érkezne tudósítás a világ minden tájáról az autózást korszerűsítő találmányokról. A magyar feltalálók sem tétlenek: az Országos Találmányi Hivatalhoz beérkező bejelentések jelentős hányada a gépkocsikra vonatkozik. Csonka János és Bánki Donát „Újítások a petróleummotorokon” című, 1893-ban benyújtott szabadalma óta – amelyben már a porlasztó is szerepelt – ki tudná számon tartani, hogy hány magyar feltaláló kért szabadalmi oltalmat a gépkocsizást korszerűsítő találmányára, és azokból mennyi lett sikeres lés mennyi valósult meg?

Kádár Pál, az Országos Találmányi Hivatal műszaki főelőadója foglalkozik a járművekkel benyújtott szabadalmi kérelmekkel – eléggé tág körben, mert a sílécektől az űrhajóig, vagy a holdjáró autóig minden jármű, természetesen a gépkocsi és a motor is a munkaterülete. (Hitte volna valaki, hogy amikor a televízióban az Orion-sorozat ment, az űrhajózásra vonatkozó bejelentésekkel árasztották el a hivatalt?) Minden egyes benyújtott kérelemmel foglalkoznia kell, még ha az már az első pillantásra is fantasztikusnak látszik.

Kétféle módszerrel vizsgálják meg a bejelentéseket: az ún. teljes és halasztott vizsgálattal. Ha teljes vizsgálatot kér valaki, bejelentéséhez részletes leírást, pontos rajzokat és igénypontokat kell benyújtania, és ha kérelme alakilag megfelel, megvizsgálják a találmány újdonság és haladó jellegét, valamint azt, hogy azonos vagy egészen közelálló megoldás valahol a világon létezik-e, hasonló témát publikáltak-e. Ha minden rendben van közzéteszik a Szabadalmi Közlönyben, és 3 hónapig bárkinek joga van a találmány ellen felszólalni. A halasztott vizsgálatrendszerben nem vizsgálják meg a bejelentés újdonság és haladó jellegét, hanem közzéteszik a közlönyben 4 évig érvényes oltalommal, és ha valaki kizárólagos joggal hasznosítani kívánja a találmányt, utólag kérheti a teljes kivizsgálást. (A bejelentés illetéke – ha maga a feltaláló nyújtja be – 1000 forint a teljes és 650 forint a halasztott vizsgálatnál, vállalatoknak, szövetkezeteknek ennek a kétszerese.)

A gépkocsikra benyújtott találmányok legnagyobbrészt az üzemanyag-takarékosságra, a vezetés biztonságára, kényelmére és nem utolsósorban az autólopások elleni védekezésre vonatkoznak. Érdekes, hogy az első világháború évei alatt, 1914-1919-ben hasonló problémákon törték a fejüket a feltalálók, mint manapság: hidrogéngázzal hajtott motorok, kerékköpenyt helyettesítő anyagok, fékszerkezetek és egyebek. Ma minden második-harmadik autós szabadalmi bejelentés ezt a témát kívánja korszerűbben, gazdaságosabban megoldani: különféle porlasztók, meghajtási manipulációk, hogy minél kevesebb legyen az üzemanyagfogyasztás. A ZIL-tehergépkocsik üzemanyag-megtakarítására 3-4 találmányt is bejelentettek, jóllehet ebben az esetben a legeredményesebb benzintakarékosság az optimális vezetési technika.

Ötven százaléknál magasabb a külföldi bejelentések száma. Ezek nem annyira a benzinmegtakarításra, inkább szerkezeti megoldásra készültek. Elektrovákuumos tengelykapcsolót alakítottak ki például a moszkvai autómérnökök. Ezt hidraulikus áttétellel bármely könnyűgépjárműre fel lehet szerelni, és a vezetőnek nem kell kuplungpedált használni. Az egyik új, kísérleti Zaporozsec-típus tengelykapcsolója már ilyen. Két ausztráliai feltaláló olyan készüléket konstruált, amely automatikusan megakadályozza az autó elindítását, ha a vezető szeszt fogyasztott: az indítókulcsot csak akkor tudja megforgatni, ha belefúj a készülékbe, s a műszerfalon kigyullad egy vörös fény, jelezve, hogy indíthat. A 200 márka körüli összegbe kerülő készülék BORIS néven már forgalomba is került, és az ausztráliai biztosítótársaságok egyharmaddal csökkentik az ilyen készülékkel felszerelt kocsik biztosítási díját.

Autófelszerelési cikkeket korszerűsít a hazai szabadalmi bejelentések egyik csoportja. Az ülésekre is nyújtanak be különböző megoldásokat, de talán a legjelentősebb az az újdonság, amelyre a svájci autós szaklap is felfigyelt, és részletesen közölte is. Ez a szabadalom olyan utaskabint alakít ki, amely ütközéskor leválik az alvázról és elgurul, így az utasok – ha jól be vannak kötve – sértetlenül úszhatják meg a karambolt. (A szabadalom érvényes, van is külföldi érdeklődés iránta, de a hasznosításról még nincs hír.)
A tehergépkocsik billenő platójának mechanizmusára is tettek javaslatokat és vannak új bejelentések energiaelnyelő anyagokból előállítható lökhárítókra is. Az Ikarus gyártmányfejlesztő mérnökei dolgozták ki a méhsejtrendszerű ütközésienergia-elnyelő berendezést, amelynek prototípusát az egyik nemzetközi vásáron be is mutatták. Ugyancsak a gyáriak újítása a személy- és csomagszállítás egyidejű megoldása a légijáratokon.

Biztonságot növelő megoldást jelentett be az a magyar feltaláló, aki a műszerfalon olyan elektronikus készüléket alakított ki, amely sűrű ködben vagy zuhogó esőben egy kis képernyőn mutatja, hogy az előtte haladó jármű milyen távolságra van, s a követési távolságot is beállíthatja. Ugyancsak magyar szabadalom dolgozta ki azokat a kocsiba épített érzékelőket, amelyek – ha a gépkocsi valamilyen kényszerítő okból parkol – a szembejövő kocsi fényszórójának hatására bekapcsolja a leállított kocsi lámpáit és kivilágítja önmagát, hogy jól látható legyen. (Hasonló megoldás van külföldön is: Angliában az üzletekben kapható egy rádiólokátor. Ez gépkocsira szerelve éjszaka, ködben és zápor idején az autó lökhárítójától 90 méternyi távolságon belül észleli a mozdulatlan és mozgó akadályokat.)

Autótolvajok és kerékleszerelők elleni védekezésként több hazai szabadalmi bejelentés érkezett az utóbbi években. Egyikük a keréktárcsa rögzítésére különleges anyafejet alkalmaz, amelyet csak a hozzá való kulccsal lehet elforgatni. A másik páncélszekrények zárjához hasonlóan csak az általa ismert kombinációval lecsavarozható anyacsavarokat konstruált. Tolvajriasztó berregők, jelződudák, titkos zárak is jócskán szerepelnek a Szabadalmi Közlönyben, külföldi és hazai bejelentésekben.
Kuriózumként érdemes szólni a pár évvel ezelőtt elhunyt kiváló villamosmérnök, Makai István sok tucat találmánya közül a „csillaggarázsban” parkoló kocsik 15 évvel ezelőtt kidolgozott miniatűr, rövidhullámú adó-vevő berendezéséről. A kocsi érintésére a tulajdonos lakásában éles hang jelez, majd a kocsi belsejéből egy rejtett hangszóró az „Úr hangját” bömbölteti: Távozzék kérem azonnal a kocsi közeléből!… Persze, előfordult, hogy egy kóbor kutya éppen a „névjegyét” kívánta ott leadni, s a hátsó lábával érintette az abroncsot, s riasztotta a tulajdonost. Máskor meg egy szerelmes pár dőlt önfeledt ölelésben a kocsira…

Akadnak mániákus bejelentők: egyszerű papírfecnikre firkált javaslatokkal ostromolják a Találmányi Hivatalt. Ezekkel is ugyanúgy foglalkozni kell, mint a nagyobb jelentőségű találmányokkal. Egy ilyen megszállott feltaláló javasolja, hogy a tulajdonos tartson idomított német juhászkutyát a kocsiban, és éjszaka is abban aludjék. A javaslat nem újdonság: külföldi nagyvárosokban gyakori az autóőrző kutya. Párizsban a taxisofőrök a vezetőülés mellett tartózkodó farkaskutyáikkal védekeznek az esetleges merénylők ellen. (Egy időben a MAVAD komoly puliexportot bonyolított le: olasz és nyugatnémet autósok pulikat rendeltek autóik őrzésére.) Egy másik szenvedélyes feltaláló automatikus bilincsszerkezetet szerkesztett, amely a gépkocsit illetéktelenül felnyitó személyt foglyul ejti, és tehetetlenné bénítja…
Jó néhány szabadalmi bejelentést vizsgálnak a pb-gáz-, illetve a vegyes üzemű gépkocsik vonatkozásában. A villanyautóknál és motorkerékpároknál az akkumulátorok fajtái és a csere, illetve a töltőállomások jelentik az egyelőre nehezen megoldható problémákat. Van olyan elképzelés is, hogy a lengéscsillapítók mozgását, ezt a kárba veszett energiát használják fel: bizonyos átalakítás után a négy lengéscsillapító mozgásával meghajt egy áramfejlesztőt, s ez táplálhatja az üzemben lévő akkumulátort, vagy hosszú távon feltölthet egy tartalék-akkumulátort.

A találmányok hasznosítása sokszor évekig várakoztatja és érthetően türelmetlenekké teszi a feltalálókat. Jellemző példa, hogy az Autóipari Kutatóintézet egy 12 éve bejelentett szabadalma csak most jutott olyan stádiumba, hogy a MAN-cég, a Mercedesék és a Volvo-gyár érdemben foglalkoznak vele. A találmány lényege, hogy nemcsak a turbófeltöltés, hanem a kipufogócső pulzálása is ad bizonyos feltöltési lehetőséget, így a motor hatásfoka lényegesen javul.
A feltalálók „nehéz emberek”: ötletben, találékonyságban gazdagok, a türelem azonban nem jellemző tulajdonságuk. Pedig „habent sua fata libelli”, s úgy látszik, nemcsak a könyveknek van saját sorsuk, hanem a találmányoknak is. Még ha szenzációs újdonságot jelentenek, akkor is.

Ráthonyi János

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!