A pozsonyi vár közelében, egy mélygarázs alsó szintjén tartott előadást Laurens van den Acker, a Renault formatervezői részlegének alelnöke. Meglehetősen hűvös van, de a 48 esztendős holland designer egy percig sem zavartatja magát, jó kedélyűnek, barátságosnak és közvetlennek tűnik.
Hatásos formában, a DeZir sportkocsi-koncepción debütált a Renault vadonatúj márkaarculata
Természetesen elismeri, hogy a vételárnak és a fenntartási költségeknek fontos szerepük van a vásárlói döntésekben, persze formatervezőként azt vallja, hogy az autó mindenekelőtt emocionális termék: így az elsődleges szempont a márkaimázst is alapvetően meghatározó design. Éppen ezért jelentett egyszerre izgalmas és ijesztő kihívást számára, amikor a franciák annak idején elcsábították a Mazdától, hogy a „Drive the change” (vezesd a változást) szlogennel és stratégiával összhangban újítsa meg a márka arculatát. Végül 2009. május 15-én csatlakozott a Renault-hoz és látott hozzá feladatához.
A Captur esetében nagy a különbség „álom” és valóság között
A koncepciók egy élettörténetet vázolnak fel
Van den Acker három csoportba sorolja az autógyártókat: az autócentrikus márkák (például BMW) a terméket, a vezetési élményt és a modern technikát állítják középpontba, a bolygócentrikus márkák (a japán gyártók többsége) a környezettudatosságot és a Föld megóvását helyezik előtérbe, míg a humáncentrikus gyártók az emberekre összpontosítanak. Szerinte ez utóbbi típusba tartozik a Renault, hiszen ügyfeleinek szinte minden életkorra és -helyzetre kínál megfelelő autót. Így aztán maga a designstratégia is az élet körforgását veszi alapul: az életpályát egy margaréta szimbolizálja, melynek mindegyik szirma egy-egy életszakaszt jelképez.
A koncepcióautókon keresztül kibontakozó történet a szerelemmel veszi kezdetét, amit a 2010-es Párizsi Autószalonon debütált DeZir testesít meg. Annyi szent, hogy az elektromos sportkocsitanulmány számtalan szívet rabul ejtve zajos közönségsikert aratott óriási méretű Renault szimbólumával, melyet még jobban a figyelem középpontjába állít, hogy vízszintesen elnyújtott, fekete háttér öleli körbe. Mint utóbb kiderült, a formatervet alkotó egyszerű, érzéki és gyengéd vonalakkal együtt itt vehettük szemügyre először a vadonatúj márkaarculat központi elemeit. Ezek visszaköszönnek a következő koncepcióautókon, s majd a szériamodelleken is – bár van den Acker nem akarja a prémiummárkákhoz hasonlóan unalomig ismételni, úgyhogy mindig kissé eltérő stílusban és arányokkal.
Vagány és szexi családi egyterű az R-Space. A gyerkőcök építőkockákon utaznak – ilyen csak koncepcióautóban lehetséges
Egységes márkaarculat, eltérő részletekkel
A sztori folytatásaként a szerelmespár együtt fedezi fel a világot a Capture kis szabadidő-autóval, majd következik a családalapítás témaköre, s az R-Space tanulmánnyal azt igyekeztek megmutatni, hogy az egyterű is lehet szexi. Persze közben a szülők dolgoznak is, s itt jön képbe a multifunkciós Frendzy: a hétköznapokon haszonjárműként és az új BlackBerry PlayBook táblagép bemutatásával guruló irodaként szolgál, míg a rugalmasan variálható utasteret átalakítva hétvégéken személyszállító családi autóvá avanzsál. Ha a gyerekek felnőnek, bizonyára szeretnének valamilyen „játékszert” maguknak, mint például a hátsókerék-hajtású TwinZ villanyautót, vagy éppen a 320 lóerős, V6-os középmotorral felvértezett TwinRunt – a páros formai szempontból már a Twingo miniautó harmadik generációját vetítette előre. Végül öregkorukra a szülők elérik a bölcsesség és a jólét szintjét, melyhez jellegében a szabadidő-autókat és az egyterűeket ötvöző Paris Initiale luxuscrossover passzol igazán: ez pedig azt mutatja meg, hogy milyen lehet majd az Espace következő nemzedéke (szeptemberben, a párizsi seregszemlén debütálhat), melynek a zászlóshajó és a luxusautó szerepét szánja a Renault.
Haszonjármű és személyszállító egyben: hatalmas képernyőt integráltak a Frendzy tolóajtajába
Persze az innovációt megtestesítő, futurisztikus tanulmányoknál szabadjára engedheti fantáziáját és kreativitását a tervező, de ezek a legritkább esetben életképesek. Csupán egy példa szemléltetésként: a DeZir ajtóit nem lehetne felnyitni a mélygarázsban. A designcsapat vezetőjeként van den Acker feladata, hogy a gyakorlatba átültetve, a legjobb részleteket és ötleteket harmonikus egésszé fésülje össze, miközben folyamatosan egyeztet a mérnökökkel, marketingesekkel, pénzügyesekkel stb. Sorozatgyártású modellen először a negyedik generációs Clión jelent meg az új márkaarculat, amit ezután a Captur, a Fluence, a Scénic/Grand Scénic, a Kangoo és nemrégiben a Mégane is magára öltött – hazánkban 3 690 000 forinttól kapható, három- és ötajtós ferdehátú, kombi, valamint tüzes RS (265 LE) változatban. Persze a Twingo és az Espace után nem feledkeznek meg a középkategóriás Lagunáról sem, de a hírek szerint az alapoktól fogva áttervezik majd a modellt.
Ilyen lehet a következő Espace. A tetőbe egy hét alatt gravírozták bele Párizs térképét
Egyébiránt a francia márka múltjából van den Acker kedvenc autója a Renault 5 Turbo, jelenleg pedig egy piros Clio RS-t használ, s reméli, hogy még a pályafutása alatt eljön az intelligens autók korszaka. „Jelenleg a formatervezők nagyon szigorú megkötések mellett dolgoznak. Ha tényleg olyan egymással kommunikáló, intelligens autókat tudnánk gyártani, amelyek soha nem ütköznek egymással, akkor feleslegessé válna az energiaelnyelő struktúra, és nem kellene folyton magunkkal cipelni azt a temérdek passzív biztonsági elemet. Így aztán az autók még könnyebbé válhatnának és a tervezők szabad kezet kapnának” – álmodozik a holland. Akárhogy is lesz a jövőben, Laurens van den Acker nem csupán az eddig látottak, hanem a piaci eredmények alapján is sikerrel végzi feladatát a Renault-nál.
A sorozatgyártású modellek közül legutóbb a Mégane család öltötte magára az egységes arculatot Művészeti vezető
Laurens van den Acker 1965. szeptember 5-én született a hollandiai Deurne városában. A delfti Műszaki Egyetemen tanult, s ipari formatervező szakon végzett. Pályafutását 1990-ben a torinói Design System srt-nél kezdte, ahol éppen a Bugatti EB110-es szuper-sportkocsi belső terén dolgoztak. Három évvel később már külső formatervezőként került az Audihoz, majd dolgozott a Fordnál (1998) és a Mazdánál (2006) is, mielőtt 2009-ben a Renault-hoz igazolt volna, ahol 2010 januárja óta a menedzsment tagja is.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
