AUTOMOTOR

Ez lesz tehát a biztonsági jármű, vagy csupán egy érdekes gondolat? Megvalósul-e a ZA-342 165 282 számú magyar szabadalom? A feltaláló Zlezsák Tamás formatervező művész 1968-ban gondolt először arra, hogy „csészébe” ültesse az autósokat. Ötletét 1972-ben szabadalmaztatta.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A találmány egy biztonsági jármű, amely bármilyen erősségű ütésnél is a maximális biztonságot nyújtja a benn ülőknek. Az utóbbi években egyre több kísérletet végeznek szerte a világon, hogy olyan járművet alakítsanak ki, amely a lehető legtöbb védelmet adja az utasoknak. Különféle szellemes ötletek, megvalósítható, vagy örökre csak papírra álmodott tervek sokaságából kezd kirajzolódni a ma és leginkább a holnap autója. Eddig már csatát nyert a biztonsági öv, a fejtámla, a biztonsági kormányoszlop, az energiaelnyelő lökhárító. Ismeretes olyan kialakítás is, amelynél az utasfülke előtt és mögött az alvázon könnyen deformálható, illetve leváló ütközőtesteket helyeznek el. Összeütközéskor – amennyiben elölről vagy hátulról találják el a kocsit – az ütközőelemek deformálódnak, és eközben megemésztik az ütközéskor fellépő erők jó részét. Így az utasfülkét már csak legyengített erőhatások érik. E megoldás hátrányaként említik, hogy alkalmazásával a kocsi hossza lényegesen megnő, hiszen a fellépő erők felvételére viszonylag hosszú útra van szükség. Fogyatékossága az is, hogy az oldalirányú ütközés ellen nem nyújt védelmet, holott statisztikai adatok szerint ilyen ütés fordul elő a leggyakrabban. Zalezsák Tamás olyan járművet tervezett, amely nemcsak frontális ütközés esetén ígér biztonságot, hanem minden irányból – oldalról is – megvédi a jármű utasait.

A biztonsági jármű felépítésének lényege, hogy az alvázat önmagába visszatérő, vagyis zárt görbét képező elemekből alakította ki, ezeket rugózó kapcsolóelemek kötik össze. Az utasfülke és az azt körülölelő ütközőelem közé rugalmas betétet helyezett a feltaláló. Az alvázelemek hidraulikus ütközővel vannak felszerelve. Az ütközőelemek belső terében kap helyet a motorház és a csomagtér. A találmány szerint tehát az alváz, az ütközőelemek, az utasfülkét támasztó csésze alakú ütközőelem, valamint az utasfülke mozaikszerűen kapcsolódik össze.

Ütközéskor – bármilyen irányból történjék is – a fellépő erőt először hidraulika fogja fel, majd ezt követi az ütközőelemek deformálódása. Az egyes elemek torzulnak, és egymáson elmozdulnak, miközben további energiát kötnek le. Végezetül az utasfülkét ágyazó csésze deformálódik, az utasfülke is különválik és felemészti a még fennmaradó ütközőerőt. A „Z”-forma – a tervező szavai szerint – a hatalmas ütés energiája ellen az eddig ismert konstrukcióknál jobban védi a kocsi utasait.

(F-i)

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!