Noha az egyetlen magyar autós induló hat helyet zárkózott fel a pénteki eredményéhez képest, a versenyzők mégsem voltak tökéletesen elégedettek.
A szombati első szelektív szakaszon ugyanis újfent elszakadt az ékszíj, és mivel a kanyargós pályán még több mint tíz kilométer volt hátra, nem kockáztathatták, hogy esetleg “megfőzik” a motort. Megálltak ékszíjat cserélni, ezáltal körübelül öt percet veszítettek, pedig addig igazán jó tempóban haladtak.
A napi második szakasz sem telt izgalommentesen, mivel az egyik Suzuki beesett az árokba, és a navigátor kétségbeesetten integetett az út közepén, hogy segítsenek rajtuk. Szalayék megálltak, kihúzták a riválisukat, de még így is tudtak egyet előzni a szakasz végéig.
“Nem bántam meg, hogy eljöttem Szardíniára, egyrészt azért, mert így Robival is tudtam menni egy versenyt, másrészt pedig úgy érzem, a harmadik nap végére megtanultam autózni a szűk, hegyi szerpentineken, amelyeket az elején idegennek éreztem – mondta Szalay.
– Robival jó volt együtt autózni, egyszer sem tévedett, pedig a ritmus pokoli gyors volt, százötven-kétszáz méterenként jöttek a kanyarok, úgyhogy volt dolga bőven. Itt a navigátornak nem az volt a feladata, hogy ne tévedjünk el, hanem hogy gyorsuljunk általa.”
Tagai Róbert is rendkívüli módon élvezte a száguldást a Fronterával, bár ez a verseny inkább a ralihoz hasonlított, mint a klasszikus értelemben vett terepralihoz. Tőle azonban a másik szakág sem idegen, hiszen öccsével, Tagai Tamással a magyar ralibajnokságban szerepel.
“Jól éreztem magam Balázs mellett, talán azért is, mert hasonlít a testvéremhez. Egy kicsit neki is a hangulatától függ, hogy miként megy a pályán. Amikor jó hangulatban van, és érzi az autót, akkor iszonyú gyors tud lenni. Pedig a pálya tekintetében tökéletesen a navigátorra hagyatkozik, nem emlékszik még a jellegzetes helyszínekre sem, ahol pedig már jártunk. Ez persze nem baj, hiszen azért ülök mellette, hogy megmondjam, mi következik.”
A sorozatos ékszíjgondok miatt (amelyek most is hátráltatták) a csapat már a Dakar-rali után eldöntötte, hogy megváltoztatja az egész rendszert, és más típusú ékszíjat használ, ám olyan sűrűn voltak a versenyek, hogy erre eddig nem volt idő. A pilóta azonban elmondta: eljött a pillanat, amint hazaér az autó, elkezdik az átalakításokat.
A szintén a Szalay Dakar Team színeiben versenyző motoros, Varga Ákos is befejezte a viadalt, méghozzá győzelemmel – és nemcsak az elsô helyét, hanem tetemes előnyét is megtartotta. Ő pezsgőzhetett tehát a pódium tetején az olasz viadal végén.
“Ugyanazt a két szakaszt kellett teljesítenünk ma, mint pénteken, és bár tudtam volna gyorsabban is menni, inkább a biztonságra törekedtem – mondta Varga.
– Nem szerettem volna mindent elveszíteni egy esetleges hiba miatt. Élveztem a versenyt, csak azt sajnáltam, hogy kevesen voltunk a motoros mezőnyben.”
Italian Baja, a sprint Ek 1. futama, Szardínia Abszolút végeredmény
Autósok:
1. Rui Sousa, Carlos Silva (portugál, Nissan Pick-Up) 4:19:00
2. Codeca, Ferro (olasz, Mitsubishi Pajero) 8:24 perc hátrány
3. Henrard, de Roissand (francia, Volkswagen Buggy) 10:21 p h.
… 10. Szalay Balázs, Tagai Róbert (magyar, Opel Frontera) 22:01 p h.
Motorosok:
1. Varga Ákos (magyar, KTM) 4:45:27
2. Morassutti (olasz, Husqvarna) 9:59 p h.
3. Kastan (cseh, KTM) 21:28 p h.
