Még 2011-ben mutatkozott be a Rimac Concept One, amely 1088 lóerős teljesítménnyel kezdett, és különlegessége volt, hogy minden alkatrészt házon belül készítettek. 2016-ban mutatták be a versenyautónak szánt továbbfejlesztett modellt Concept S néven, amely már 1384 lóerőt tudott. Teljesen új fejlesztés a C_Two nevű alkotás, amelynek az utcai változata rögtön 1915 LE/2300 Nm teljesítménnyel kezd.

Ez a hatalmas teljesítmény 1,85 másodperces 0-96 km/h sprintre elég, a 160 km/h-t 4,8, a 300 km/h-t mindössze 11,8 másodperc alatt éri el a C_Two, a csúcssebesség 412 km/h, a negyedmérföldes távot 9,1 másodperc alatt tudja le a kupé. A saját fejlesztésű akkumulátor 120 kWh kapacitású, és különösen gyors az energiafelvétele- és leadása is, 250 kW teljesítménnyel lehet tölteni, és padlógázon két kört tud megtenni a Nürburgringen úgy, hogy nem áll fenn a túlmelegedés veszélye. Aki nem használja ki a teljesítményt, a NEDC ciklus szerint akár 650 km-re is el tud jutni egy feltöltéssel.

Új fejlesztésű a karbon utascella, amelyhez elöl-hátul alumínium energiaelnyelő elemek csatlakoznak, a külső elemek is karbonból készülnek. Minden egyes keréknek van egy-egy villanymotorja, a második generációs R-AWTV (Rimac All-Wheel Torque Vectoring) virtuális összkerékhajtás szabadon konfigurálható, a teljes összezárástól kezdve a puszta hátsókerékhajtásig. A 150 kW teljesítményű regeneratív fékezés mellett 390 mm átmérőjű Brembo karbon-kerámia fékrendszer gondoskodik a megfelelő lassulásról, a Pirelli kifejezetten a Rimac C_Two-hoz készítette az abroncsokat.

De nem csak a hús-ember autóvezető irányíthatja a gépet, egészen pontosan az előkészítés megvan a 4-es szintű önvezető technológiához. Nyolc kamera, egy lézeres letapogató, hat radar és tucatnyi ultrahangos érzékelő van elrejtve a karosszériában, de még nincs aktiválva a teljesen önvezető funkció – egyelőre fejlett vezetéstámogató rendszerekhez használják ezeket, ami azt jelenti, hogy torlódás esetén (kis sebesség) tud magától haladni a gép. A Driving Coach funkció versenypályákon segít az ideális ív és az optimális fékpont megtalálásában, egyébként pedig aktív aerodinamika segít a megfelelő tapadás elérésében.