Az üzemanyagárak emelkedésének mértéke idén ugyan minden bizonnyal elmarad a tavalyitól, ráadásul több szakértő szerint arra is van remény, hogy valamelyest csökken a benzin és a gázolaj ára a kutaknál, a hosszabb távú prognózisok azonban az olaj árának folyamatos emelkedését vizionálják. Az olaj árát számos tényező befolyásolja: a kereslet-kínlaton túl a politikai helyzet, a kitermelői kapacitás, az időjárás, valamint a dollár árfolyamának alakulása. Úgy tűnik azonban, hogy a tavalyi rekorddöntögető év után idén kiegyensúlyozottabb olajárra számíthatunk, köszönhetően a gazdasági érdekek mellett egy sor más faktornak is. A szakemberek egy része ugyanis úgy véli, hogy az olaj ára csökkenni fog valamelyest – szemben a tavalyi, több mint 50 (!) százalékos növekedéssel –, mégpedig a világgazdaság, elsősorban az USA gazdaságának lassulása miatt: a világgazdaság növekedése 2007 második felében lelassult, a 2006-os 5,1 százalék helyett tavaly csak 4,5 százalékkal bővült. További reménysugár az OPEC tagországok várható többlettermelése (annak ellenére, hogy többször is elhangzott a szervezet részéről, hogy a jelenlegi, magas olajár a „kívánatos sávban mozog”), valamint hogy a szakemberek szerint a Washington–Irán politikában is az ideinél kedvezőbb év várható, és – nem mellékesen – a bioüzemanyagok részaránya is tovább növekszik. Hogy mindez „forintosítva” mit jelent, az egyelőre nehezen meghatározható, mindenesetre a különböző kutatóintézetek becslései átlagosan 80-85 dolláros hordónkénti árat prognosztizálnak, ami még mindig jelentősen több, mint a 2007-es, átlagosan 71 dolláros hordónkénti olajár, viszont jelentősen kevesebb, mint a január 3-i rekord, amikor az olaj hordónkénti ára átlépte a lélektani, 100 dolláros határt.
E becslések azzal kalkulálnak, hogy idén jelentősen nő majd az olajkitermelés: tavaly 85 millió hordó került forgalomba naponta, 2008-ban pedig 87-88 millió hordónyi olajat hoznak felszínre naponta. Mindezek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a bioüzemanyagok, amelyek már tavaly is 4,3 százalékkal voltak jelen az üzemanyagpiacon. Hasonlóan sokat nyom a latban, hogy az elmúlt évek finomítóproblémái megoldódni látszódnak: Szaúd Arábiában és Indiában két új, együttesen napi 1,6 millió hordónyi olajat feldolgozó finomító kezdi meg működését. Ugyanakkor nem minden prognózis ennyire derűlátó, a Goldman Sachs befektetési bank – amely szektortársai között az energiapiacon a legaktívabbnak számít – immár 95 dolláros átlagárat vár jövőre az amerikai könnyűolaj tekintetében úgy, hogy a második félévben ciklikusan erősödő piac 2008 végére 105 dollárra tornászhatja fel az energiahordozó jegyzését. Hasonlóan pesszimista a Német Gazdaságkutató Intézet előrejelzése, amely szerint öt éven belül átlagosan 150, tíz éven belül pedig akár a 200 dollárt is elérheti a „fekete arany” hordónkénti ára.
Az üzemanyagárak idei, hazai alakulását illetően ismét csak jósolni lehet a korábbi évek trendjeiből kiindulva, igaz, a tavalyihoz hasonló meglepetésekkel teli esztendő bármikor előfordulhat. Mivel az USA-ban lejátszódó folyamatok közvetlen hatással vannak az európai piacra, így a hazai árakra is, nem meglepő, ha a magyar szakértők is a külföldi elemzőkhöz hasonlóan az árak emelkedésének mérséklődését és időszakosan némi csökkenését prognosztizálják. Többé-kevésbé állandó trend, hogy a kiskereskedelmi forgalomban februártól októberig emelkedik az üzemanyag-vásárlás, októbertől februárig pedig meredeken zuhan. Kivétel ismét csak a tavalyi esztendő, amikor az üzemanyagárak folyamatos emelkedése csak az év végén mérséklődött, és híre-hamva sem volt a sokéves statisztikák szerint október végétől várható meredek árzuhanásnak. Mindenesetre a hazai elemzések sem térnek el a világpiaci előrejelzésektől jelentősen, a legtöbben az év elején az üzemanyagárak stagnálását, esetleg kis mértékű csökkentését prognosztizálják, sőt a tavaszi hónapoktól kezdődően jelentősebb – 15-20 forintos – csökkenés is elképzelhető. Ezt követően, várhatóan a nyár elejétől kezdve, ismét növekedésre kell számítani, majd – a statisztikáknak megfelelően – októbertől várható némi mérséklődés. Mindez azt jelenti, hogy várhatóan néhány forinttal kevesebb lesz az üzemanyagok idei átlagára, ez azonban éppen csak kompenzálja majd a 2007-es drasztikus emeléseket: tavaly a dízel üzemanyag átlagára 36,90, a benziné 32,50 forinttal nőtt.
Olajválság: jön a harmadik?
A tavalyi rekordokat döntögető olajár-emelkedés során többen újabb, harmadik olajválságról beszéltek. A történelemírók eddig mindössze kettő, a motorizált világot megrengető válságot jegyeztek fel. Az első 1973-ban volt, amikor Egyiptom és Szíria váratlanul megtámadta Izraelt, amely végül az eredeti határvonalaknál is jobban visszaszorította a támadókat. Az Izraelt támogató USA, Hollandia és Portugália ellen az akkori OPEC-államok olajembargót hirdettek, a piacon pedig felvásárlási pánik tört ki. A negatívumok mellett – több évre kiható gazdasági visszaesés – az első válságot követően előtérbe kerültek az energiatakarékos eljárások, az alternatív energiaforrások kutatása. A második olajválság 1978-ban tört ki, amikor Iránból elüldözték az Amerika-barát iráni sahot. Az események hatására akadozott az olaj kitermelése, az árak emelkedni kezdtek, az országok készleteik feltöltésére törekedtek, a kereslet hatására pedig az egekbe szökött azt olaj ára, és mindez – természetesen – újabb gazdasági válságot okozott.
