Végjátékához közeledik a reklámautós botrány: szerdán csalás megalapozott gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A rendőrség nem feljelentés alapján, hanem hivatalból kezdett el vizsgálódni a cégről, márpedig panaszosok akadnak szép számmal: az Il Ferro február óta nem fizet nyolcezer ügyfelének, akik autójukon reklámmatricát helyeztek el havi fix összeg vagy a kocsi törlesztőrészletének fejében.
A múlt héten a másik nagy autóreklámos cég, a budapesti székhelyű Hírautó Kft. is arról tájékoztatta 1200 ügyfelét, hogy képtelen időben fizetni. A cég vezetője, Vadla Viktor lapunknak a fennakadást azzal indokolta, hogy az Il Ferro-ügy miatt több megrendelőjük visszalépett – azonban egy részükkel állítása szerint sikerült újra megállapodniuk. Ígéri, hogy három héten belül valamennyi ügyfelük tartozását rendezik.
A reklámautós cégek 2004 körül jelentek meg Magyarországon. Szolgáltatásuk lényege: egy kocsi törlesztőrészleteinek átvállalását, vagy havi fix jövedelemet kínálnak az autósoknak, cserébe azért, hogy az új vagy használt kocsijukon hirdetéseket helyeznek el. Használt autó után cégtől függően havi 30–50 ezer forintot, új autó esetében pedig a törlesztőrészlet 40 ezer forintig történő átvállalását ígérték az ügyfeleknek.
A pilótajáték
A piramisjátéknak is nevezett csalási forma alapelve egyszerű: a létrejövő cégek jövendőbeli ügyfeleiknek az átlagos piacinál jóval magasabb hasznot, vagy más előnyt ígérnek, ám valós üzleti tevékenységet nem folytatnak. Az ügyfeleiknek járó kamatot mindig az új belépőkkel fizettetett összegekből fedezik. Mihelyst a csatlakozók a kritikus tömeget elérik, elkerülhetetlen az összeomlás: az apadó befizetési források már nem tudják fedezni a kifizetéseket. „Igazságügyi könyvszakértők bevonásával megvizsgáljuk a cég mérlegét és tevékenységét, átnézzük az összes számlát, az ügyfelekkel és a hirdetőkkel kötött szerződéseket” – tájékoztatta lapunkat Szentendrei Angéla, a BRFK helyettes szóvivője.
A piac két domináns szereplője, az Il Ferro és a Hírautó ajánlatában azonban több buktató is volt. Ha használt autóját akarta reklámokkal teleragasztani az ügyfél, akkor a cégtől és a szerződés időtartamától függően 170–340 ezer forint regisztrációs díjat kellett kifizetnie. Új autót pedig – hiába a vonzó nullaszázalékos kezdőrészlet és az átvállalt törlesztőrészletek – kizárólag a velük szerződésben álló kereskedéseknél vásárolhatott az ügyfél listaáron, és semmilyen kedvezményt sem vehetett igénybe.
Így már a kezdetekben is felmerült a gyanú, hogy a cégek nem a kocsikon lévő reklámfelületek értékesítéséből, hanem az új ügyfelek regisztrációs díjaiból, illetve a márkakereskedőktől kapott jutalékból fizetik ki a többiek havidíját. De egy jó darabig ez a feltételezés nem sokakat érdekelt – hiába intett óvatosságra például a Magyar Lízingszövetség – ugyanis akkor még mindkét cég pontosan fizette a havídíjakat.
Az első viharfelhők az év elején kezdtek gyülekezni. Az Il Ferro korábbi tulajdonosa, Laskay Róbert hirtelen kiszállt a cégből, annak ellenére, hogy korábban hosszú távú terveiről számolt be a sajtónak. Az új tulajdonos-ügyvezető februártól a huszonéves Körmendi Ákos lett. Ekkor már nem fizetett a cég, ám eleinte a tulajdnosváltásra és az átutalásos rendszerre való átállásra hivatkoztak.
Áprilisban már átmeneti pénzügyi nehézségekkel indokolta a cég, hogy él a szerződésben foglalt jogával, és három hónapra felfüggeszti a szerződések teljesítését, így a kifizetéseket is. Körmendi Ákos a pénzügyi gondokat az előző tulajdonosok számlájára írta. Lapunknak tett olyan utalást is, miszerint elképzelhető, hogy az ő idejükben valóban nem a reklámbevételekből fedezték a kifizetéseket. A fiatal ügyvezető azonban még mindig bízik abban, hogy új hirdetők bevonásával megoldódhatnak a likviditási problémák.
Legutolsó ígérete szerint júniusban megpróbálják kifizetni a májusi reklámdíjakat, összesen mintegy 300 millió forintot az ügyfeleknek. Rossz hír azonban, hogy a szerződések háromhónapos felfüggesztése elméletileg akárhányszor megismételhető. Az Il Ferro közben az év elején Romániában is megjelent, ahol a hazaihoz hasonló feltételekkel csábítja az ottani autósokat. Körmendi Ákos szerint azonban semmi jogi és pénzügyi kapcsolat nincs a magyar és a román Il Ferro között.
Pont az Il Ferro körül kialakult botrányra hivatkozott a piac másik nagy szereplője, a Hírautó Kft., amikor a héten arról tájékoztatta ügyfeleit: nem tud időben fizetni. Elképzelhető, hogy náluk is az Il Ferroéhoz hasonló forgatókönyv fog az elkövetkező hónapokban lejátszódni. Nem ez lenne az egyetlen párhuzam a két cég között: a Hírautó kreatív igazgatója Laskay Péter, a volt Il Ferro tulaj testvére.
Magyarországon egy reklámautós cégről már kiderült: vezetői pilótajátékba bonyolódtak. A dorogi székhelyű Hartenegro Kft. is több százezres regisztrációs díjat szedett be, ám még azzal sem bajlódott, hogy matricákat ragasztgasson az autókra. Náluk bebizonyosodott, hogy egyszerűen a regisztrációs díjakból fizették ki a havidíjakat. A cég vezetőit tavaly októberben vette őrizetbe a rendőrség.
Az Il Ferro és a Hírautó máig állítja, hogy a hirdetési bevételeikből fizetik (azaz fizették), és a jövőben is abból próbálják állni az ügyfeleknek járó pénzt. A reklámszakma azonban kételkedik ebben. A cégek hirdetési tarifáit nagyon magasnak találja Török Ferenc, a Magyar Közterületi Reklámszövetség szóvivője. „Egy százautós kampány már akkor körülbelül 5 millió forintba kerülne a hirdetőnek, ha kocsinként csak akkora összeget kérnek el, mint amennyit a tulajdonosának díj formájában kifizetnek” – mondta.
Egy száz darabos óriásplakát-kampány is körülbelül ugyanennyibe kerülne, ám ennek eredménye, szemben az autón való hirdetéssel pontosan mérhető. Ezért a szakértő kizártnak tarja, hogy tolonganának a hirdetők a matricáért. Ráadásul a kedvezőtlen médiavisszhang és a rendőrségi nyomozás sem könnyíti a potenciális hirdetőkkel történő megállapodást. A két reklámautós cég gazdaságos működése így azért is megkérdőjelezhető, mert évente 4–5 milliárdos hirdetési bevételre kellene szert tenniük, ami a 20 milliárd forintosra becsült közterületi reklámpiac negyedével egyenértékű.
Rövidesen tehát fény derülhet a nagy talányra: hatalmas átverés az autómatricázós üzlet, vagy csak a véletlen műve, hogy már három cég sem fizet ügyfeleinek hetek-hónapok óta. Addig integessünk együttérzően minden melletünk elsuhanó felmatricázott autó vezetőjének, aki önkéntelenül is hirdeti magáról, hogy fut a pénze után.
