Nem lehet azt mondani, hogy az autóvezetőket felkészületlenül érte a májusi változás, hiszen gyakorlatilag hónapok óta hallható és olvasható volt a közúti szigor közeledése. Mindez azonban az eddigi adatok szerint hiábavaló volt, a sokszorosára emelkedett büntetési tételeknek köszönhetően pedig szép összegek vándorolnak a büdzsébe. Kis túlzással mi, autósok lehetünk azok, akik befizetett forintjainkkal levesszük az államháztartási hiány nyomasztó terhét mindenkori kormányunk válláról, legalábbis ha továbbra is ilyen ütemben szegjük meg a szabályokat. Naponta ugyanis átlagosan ezer esetben szabják ki a nem túl barátságos összegeket, ami az „alapdíjjal”, azaz 30 ezer forinttal számolva is napi 30 milliót jelent, éves szinten pedig 11 számjegyű összeget! Elgondolkodtató, ugye?
Márpedig szerénynek nem mondható kalkulációnk korántsem pontos, lévén, hogy az eddigi szabálysértések több mint egyharmada súlyosabb volt, azaz magasabb büntetési tételeket róttak ki a vétkezőkre. A lapzártánkig a rendőrség által feldolgozott adatok szerint – összesen nagyjából 7500 eset – a többség (63%) ugyan csak a legalacsonyabb bírságot kapta, 21 százalékuk azonban egy tízezressel többet, azaz 40 ezer forintot kénytelen fizetni. A 60 és 130 ezres büntetési tételt a szabálytalankodók 8-8 százalékának postázták, egy esetben 150 ezer, háromban pedig a maximális, 300 ezer forintos bírságot rótták a szabálysértőre.
Az új rendelet szerint ugyan minden szabálysértés ára durván „inflálódott”, a legtöbb renitens azonban elsősorban az egyre szaporodó traffipaxoknak köszönheti a családi büdzsét jócskán lenullázó tételt, hiszen továbbra is a gyorshajtás a leggyakrabban dokumentált, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés. Utóbbit figyelembe véve nem csoda, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett a radar- és lézerdetektorok iránti kereslet, amelyek több-kevesebb sikerrel képesek arra, hogy előre jelezzék a leselkedő traffipaxokat. Használatuk idehaza legális, a legtöbb európai országban azonban büntetik. A legprofibb készülékek képesek mind a radart, mind pedig a lézeres sebességmérőt kiszúrni, azaz a mindkét mérési módra alkalmazott, különböző frekvenciájú elektromágneses jeleket érzékelni tudják. Az olyan készülékek, amelyek csak érzékelnek, már nem tartoznak a közbiztonságra (ezen belül a közlekedésbiztonságra) különösen veszélyes eszközök közé, ezért ezek használata nem tiltott. Arendőrség által használt eszközök működését zavaró készülékek üzemeltetése azonban már bűncselekménynek minősíthető, más kérdés persze, hogy használatuk csak nehezen tetten érhető, pláne bizonyítható.
Objektív felelősség – valaki mindenképpen fizet
A májusi változások nem csupán a bírság összegét érintették. Az egyik legfontosabb újdonság az objektív felelősség elvének bevezetése, amely kimondja a gépjármű vezetője mellett annak üzemben tartójának felelősségét is. Ezzel egy csapásra véget ért az idehaza nemzeti sporttá fejlődött bújócska a bírságolás alól (családtag vezette az autót, vele szemben nem vagyok köteles terhelő vallomást tenni), az üzemben tartóval illetve a használóval szemben az egyes előírások megszegése esetén a szabályszegés súlyosságának arányában 30 000 és 300 000 forint közötti bírságot kell kiszabni, az eljáró hatóságnak a bírság összege tekintetében nincs mérlegelési lehetősége. Érdemes tehát kétszer is meggondolni autónk kölcsönadását, illetve minden esetben dokumentáljuk azt. Az üzemben tartónak nem elegendő arról tájékoztatnia a hatóságot, hogy a járművet más személy (pl. hozzátartozó) vezette, hanem ennek igazolására meghatározott okiratokat (a használatba vevő személytől származó nyilatkozatot, menetlevelet, fuvarlevelet) kell a hatóság részéremegküldeni, a határozat kézbesítésétől számított 8 munkanapon belül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem mi fizetjük majd meg a bírságot, ugyanis „amennyiben a használatba vevő személy a kiszabott bírságot nem fizeti meg, továbbá azt tőle nem lehet behajtani, abban az esetben a bírságot az üzemben tartónak kell megfizetnie”.
Újabb traffipaxok egymilliárdért
Várhatóan már idén augusztustól lehetővé válik a fővárosi közterület-felügyeletesek számára a traffipaxos sebességmérés, így Budapesten a közeljövőben 40 mobil és 10 fix készülék fegyelmezi majd az autósokat. Egyelőre még csak a helyszínek kijelölése zajlik, illetve fokozatosan megkezdik a korszerű traffipaxok beszerzését is, erre összesen egymilliárd forintot költ a tervek szerint a főváros. Várhatóan 2009 januárjára minden készen áll majd arra, hogy az addigra kiképzett kezelők és a rendőrségi szerverhez közvetlenül kapcsolódó rendszer munkába álljon. A traffipaxok pontos helyét a rendőrségi baleseti statisztikai adatok alapján jelölik majd ki, és bár egyelőre nem hangoztak el konkrét pontok, de az szinte biztosra vehető, hogy a városba be- és kivezető nagy forgalmú utakon, illetve a többsávos körutakon – többek közt a Hungárián – folyamatosan figyelik majd a forgalmat a készülékek.
Nemcsak Budapesten, hanem várhatóan több városban és a falvakban is megjelennek előbb-utóbb az úgynevezett magántraffipaxok, amelyek elvileg szintén május 1-jétől vethetők be, de egyelőre még nem teljesen tisztázottak az adatkezelési szabályok. Ez azonban gyaníthatóan csak idő kérdése, így egyszerűbb – és mindenképpen olcsóbb –, ha a közutakon minél hamarabb megpróbálunk „európaivá” válni.
