Sem a kis-, sem a nagyhaszonjárművek esetében nem vált be a prognózisunk – mondja az első negyedév értékesítési adatai alapján a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) elnöke, Győző Gábor. – Arra ugyan számítottunk, hogy a 3,5 tonnánál kisebb járművek esetében lesz némi visszaesés, de azt nem tudjuk, miért csökkentek az eladások három hónap alatt több mint ezerrel. Így még az is lehet, hogy a tavalyi 23 600-zal szemben az idén talán a húszezret sem éri el a kategória értékesítése.
A kishaszonjármű-forgalmazók versenyében csak a két első helyezett, a Ford és a Volkswagen növelte eladásait. Ez utóbbi márkaigazgatója, Kovács András úgy látja, hogy a makrogazdasági bizonytalanság a kisvállalkozók beruházásait fékezi először, ezért ők sokkal ritkábban cserélnek kocsit. Ennek ellenére az idei visszaesés nagyságára ő sem talál magyarázatot. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy szegmensenként eltérő a forgalomcsökkenés: amíg a 2,5 tonna össztömeg alatti járművekből csak 290-nel fogyott kevesebb a piacon március végéig, addig a 2,5–3,5 tonnás kategóriában majdnem hétszázzal kevesebb kocsi talált gazdára.
Balczer Gábor, a FIAT Magyarország illetékese arra büszke, hogy ebben az évben flottaeladások nélkül érték el az ötszázas darabszámot. A múlt év első felében ugyanis egy 400 darabos Magyar Posta-tender révén ugrottak meg a márka eladásai. A cégnek ugyanakkor előnyös a Fiat-kínálati palettája. A legkisebb modellek – a Seicento, a Punto és a Panda – hátsó üléssor nélküli, úgynevezett Van kivitele adja a forgalom mintegy 40 százalékát. Sok cég vásárol ilyen kétülésest ügyintézésre, s így az áfa összegével olcsóbbá válik a járműbeszerzés. Ami a nagyobb haszonjárműveket illeti, a 3,5–15 tonnásokból összesen 305 kelt el, 75-tel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A nagyok, a 15 tonna fölöttiek száma viszont komoly előrelépést mutat, noha korábban az MGE erős visszaesést prognosztizált. Tavaly ugyanis az EU-csatlakozás kapcsán sok olyan cég vett kamiont, amelynek korábban nem volt nemzetközi fuvarengedélye. A csatlakozás azonban nem növelte a magyar fuvarigényt, ezért az egyesület a vélt kapacitásfelesleg alapján ebben a szegmensben is forgalomcsökkenésre számított. Ám ebben az esetben nem elegendő, ha csupán az átadási darabszámokat nézzük, mert az első negyedévben átadott járműveket még tavaly rendelték meg a vállalkozók. Másrészt az infrastrukturális beruházások (út- és hídépítések) fellendülése nagy igényt támasztott az úgynevezett építőipari járműkivitelek iránt
