Vállalkozókkal, cégvezetőkkel készülő interjúk során most már tartózkodni kell attól az álnaiv kérdéstől, hogy „Volt-e hasonlóan nehéz periódus az életükben?”. Mert tuti, hogy nem volt. Mancsi János például így summáz: – A 2008-as gazdasági válság közel sem rombolta le ennyire a fuvarozási ágazatot, mint a mostani koronavírusos időszak.
A nemzetközi fuvarozásban is részt vevő szekszárdi céget irányító szakember, közel negyven éve van a pályán, komoly járműparkkal, tapasztalt kollégákkal dolgozik. Helyzetértékelése a következő:
– Tíz autónknak jó, ha a fele fut. Embert még nem küldtünk el, de tulajdonképpen veszteséget termelünk. Az üzemanyagár-csökkenés most nem sokat segít. Azoknak van munkájuk, akik a jelenleg is működő vállalatokkal szerződtek, például élelmiszer-termelőkkel, gyógyszergyárakkal. De az üzemek nagy része leállt, akik mondjuk autóipari beszállítóknak fuvaroztak, most a veszélyhelyzet elmúlására, a termelés beindulására, az árukibocsátásra várnak. Ráadásul, mivel túlkínálat tapasztalható a fuvarozási piacon, elképesztően lecsökkentek a vállalási árak. Azért dolgozunk, hogy mozgásban maradjunk, és ne kelljen gépkocsivezetőktől megválni. Gyakorlatilag a túlélés a tét.
Werner Jenő szintén régi, ismert arc a szakmájában. Több mint harminc éve hozta létre autómentő vállalkozását a megyeszékhelyen, figyelemre méltóan felszerelve azt. Flottájában még kamionmentő is van, csak mentendő jármű nemigen akad mostanában. Véleményét így összegzi:
– Készenléti állapotban vagyunk, ügyeletet adunk, és várjuk a gazdaság újbóli beindulását, amikor szükség lesz a munkánkra. Tél nem volt, az autómentés szempontjából arra sem emlékezhetünk úgy, mint eseménydús időszakra. Most csekély a forgalom, megint csak kevés a feladatunk. Szerencsére több lábon áll a cég. Autójavítással is foglalkozunk. Az még viszonylag jól megy, bár közel sincs annyi kuncsaft, mint máskor. Az előírásokat betartjuk, a kollégák szájmaszkot viselnek, közvetlen kontaktus nincs az ügyfelekkel. Az állampolgárok szempontjából jó, nekünk viszont forgalomkiesést jelent, hogy az autók műszaki vizsgája elhalasztható a rendkívüli állapot feloldását követő időre. Mindettől függetlenül nem vagyunk kétségbe esve, tesszük a dolgunkat, jobb időkre várva.
A személyszállítással foglalkozó vállalkozók helyzete is drámai. A taxis társaságot működtető Kaszás Zoltán, 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Úgy véli, hogy a megmaradásnál merészebb cél most nem tűzhető ki. Meglátása szerint a járvány után sem jönnek vissza a régi szép idők:
– Tulajdonképpen minden rendben van, csak nincs forgalom. Ezelőtt 12 autónk mozgott a szekszárdi utcákon, nappal, 12 órában, most három is vígan ellátja a feladatot. Dolgozunk, ez minden. Az utasok türelmesebbek, lötyögősebb az élettempó. Az újraindulás nem megy majd máról holnapra. Ha kinyitnak az iskolák meg a kocsmák, nem lesz azonnal igény a személyszállításra. Már csak azért sem, mert mi pont azt a középréteget szoktuk fuvarozni, akik közül egy csomóan munkanélküliekké válnak. A gazdagok a saját kocsijukon járnak, a szegényebbek meg gyalog. De a mi célcsoportunkba tartozók nem biztos, hogy megengedhetik majd maguknak a taxizást. Úgyhogy teljesen tervezhetetlen a jövő.
