Az országos ezer fős reprezentatív mintán végzett felmérés kimutatta ugyanis, hogy a férfiak 96 százaléka, a nőknek pedig 99 százaléka nem használja mobilkészülékét matrica vásárlásra.
A mobilfizetés elutasítása nem az ismertség hiányának tudható be ugyanis a férfiak 65 százaléka, a nőknek pedig közel fele (49 százalék) pontosan tudja, hogy mobiltelefon segítségével is lehet autópálya matricát vásárolni.
A mobiltelefonos vásárlási lehetőség mellőzése különösen azért szembetűnő, mert a megkérdezett férfiak harmada – 33 százalék – és a nők negyede – 23 százalék – szerint ez a korszerű technológia teljes mértékben alkalmas erre a célra.
A felmérésben választ kértek az elmúlt időben felmerült két legkritikusabb kérdésre, a díjfizetés módszerére és alapjára is.
A válaszadók közül minden ötödik (21 százalék) az időarányos – tehát a ma alkalmazott rendszert részesíti előnyben, de minden második megkérdezett szerint jobb lenne a használat arányos díjfizetés (44 százalék).
Ezen belül érdekes megoszlást mutatkozik a nemek között. A férfiaknak éppen fele – 50 százaléka – a nőknek pedig 39 százaléka tartaná jónak a megtett kilométerek alapján megfizetett használati díjat, míg az időarányos – tehát napi, négynapos, heti havi és éves matricák – mellett csak a férfiak 26, a nőknek pedig 39 százaléka állt ki.
A kilométer arányos díjfizetés bevezetése a felmérés szerint nem befolyásolná jelentősen az autópályák használatát. A megkérdezett férfiak 62 százaléka, a nőknek pedig még ennél is nagyobb aránya – 65 százalék – válaszolt úgy, hogy az új rendszerre való áttérés sem befolyásolná azt, hogy mennyit autóznak autópályán.
A Szonda Ipsos felmérésében először kérdezték meg az autósokat arról, hogy az elektronikus díjfizetési rendszer – amelyet a tervek szerint 2008-tól a tehergépjárművek be, majd 2010- után a személygépkocsik számára vezetnék be – működtethető-e. A válaszadók fele – 43 százalék – szerint igen, míg negyede szerint nem vezethető be a matricákat kiváltó elektronikus díjbeszedési rendszer. A nemek között e kérdésben is jelentős különbség mutatkozik: a férfiak 49 százaléka válaszolt úgy hogy működtethető egy ilyen rendszer, míg a nőknek csak 39 százaléka gondolja azt, hogy igen.
