Az autópálya-építés és -fenntartás költsége jövőre öszszesen körülbelül 200 milliárd forintot (a várható GDP 0,8-0,9 százaléka) tehet ki. Ez három részből áll: a költségvetésben szereplő tételek közül a GDP 0,2-0,2 százalékára rúghat a fenntartás, valamint a költségvetési forrásból finanszírozott új szakaszok építésének költsége, a maradék 100 milliárdot azonban PPP-konstrukcióban kívánják finanszírozni úgy, hogy az ne rontsa az államháztartás egyenlegét.

Egyes szakértői vélemények szerint az unió statisztikai hivatala minden bizonnyal úgy dönt majd, hogy ezek a tételek is rontják a 2006-os büdzsé egyenlegét, ugyanis az Eurostat költségvetési körön belülre sorolná vissza az elszámolás tekintetében az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt.-t, amely a PPP-tervek szerint a későbbiekben építtetné és finanszírozná az építkezéseket. A Pénzügyminisztérium viszont tegnap úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a tárca folyamatosan tárgyal az Eurostattal ez ügyben. A statisztikai hivatal csak a kész szerződések ismeretében alkot véleményt a gyakorlatról, de a tárca szerint jó esély mutatkozik arra, hogy az autópálya-építés kiadásainak egy részét PPP-ügylet keretében a költségvetésen kívül számolják el.

Lényegében azon áll vagy bukik a kormány terve, hogy az ÁAK-nak fizetendő rendelkezésre állási díjat piaci szolgáltatás ellenértékének minősítik-e, vagy állami támogatásként értelmezik a statisztikusok. Utóbbi esetben ugyanis az ÁAK-ot visszasorolják a költségvetésen belüli szektorba, tehát az így finanszírozott autópálya-építések rontják a büdzsé egyenlegét. A kabinet a jövő évi, megemelt, 6,1 százalékos deficitcéljának meghatározásakor ezt a bizonytalansági tételt úgy vette, mintha az ÁAK a magánszektor része lenne. Így ha az Eurostat ezt másként látja, akkor csak emiatt a GDP 0,4-0,5 százalékával is nőhet a hiány. Amennyiben az elszámolási formának csak egy részét tartaná szabálytalannak, úgy a korrekció nyilván kisebb lenne.

A visszasorolás (és a belőle fakadó hiányemelkedés) nem csupán a további presztízsveszteség kockázatát jelenti, hanem öszszességében feleslegesen drágítja az autópálya-építést, hiszen állami eladósodás helyett rosszabb kondíciójú vállalati kötvénykibocsátás a finanszírozás forrása.