Néhány éve még csak (elsősorban az ára miatt) keveseknek adatott meg használata, mára azonban szinte bárki számára megvásárolható az „angyali gondoskodás”. Mielőtt azonban az egyéni felhasználás taglalásába fognánk, nézzük, mire is alkalmasak a Föld körül keringő műholdrendszer szolgáltatásai.

Védőháló

Bátran elengedhetjük a fantáziánkat, hiszen a műholdas helymeghatározásra épülő mechanizmus szinte minden információ átadására képes akkor, ha a gépjármű az adott vevőberendezéssel van felszerelve. A digitalizált jelek segítségével minden láthatóvá válik a kérdéses járműről. Logisztikailag döntő fontosságú lehet, hogy egy kamion milyen hatékonysággal rója a kilométereket. A műholdas látókörben történő fuvarozás lehetővé teszi azt, hogy szinte bárhol, bármikor a legoptimálisabb helyzetben lévő sofőrt értesítsék egy adott rakomány felvételéről. Az instrukciók mellett természetesen navigációs, gépjármű- és vagyonvédelmi feladatokat is ellát a rendszer. Tehát csak a képzelet szab határt annak, hogy milyen adatokat akar tudni a felhasználó a gépkocsiról, hiszen a fékerő hatásától kezdve a világításon keresztül a raktérfigyelésig szinte valamennyi működési funkcióról percre pontos tájékoztatás rendelkezésére állhat.

OFF line – ON line

Alapvetően két rendszert különböztet meg a szakma. Az OFF line szisztéma tulajdonképpen egy útadatrögzítő, ami a műholdak által kibocsátott információkat tárolja a jármű mozgásáról. A felhasználó ezeket az adatokat tetszés szerinti időpontban – egy számítógép segítségével – lekérheti és kiértékelheti. Előnye, hogy egyszeri invesztíciót igényel. A másik rendszer az ON line, ami nemcsak összegyűjti az információkat, hanem közvetíti is azokat egy diszpécserközpontba, így az objektum folyamatosan követhető. Mindkét alternatíva képes perceken belül “történelmet” írni egy adott járműről, így akár egy hónap távlatából is visszakereshető, hogy a kérdéses napon merre is járt az autó, milyen útvonalon és sebességgel haladt, aki vezette. Attól kezdve pedig, hogy a megfigyelés folyamatos, már csak „részletkérdés” a gépjármű- és vagyonvédelmi funkció aktiválása. A vagyonvédelmi szolgáltatással általában akkor élnek a felhasználók, ha ezt a gépjármű üzemeltetése vagy a szállított áru értéke indokolttá teszi. Például egy nagy értékű földmunkagép motorjának fordulatszáma éppen úgy figyelemmel kísérhető, mint a tartálykocsik lefejtő ajtajának mozgása. Bizonyított tény, hogy a járműkövető készülékekkel ellátott gépkocsik üzemeltetői komoly megtakarításokat érnek el a rendszer használatával.

Jelbeszéd

A gépjárművédelmi rendszerek GSM-alapúak. Egy beépített SIM-kártya segítségével a műholdról érkező pozícióadatokhoz kötődő, a járműről lehívott különféle információkat közvetíti egy operátorközpontba. Alapvetően az autó és a központ közötti kommunikáció fajtája az, ami különbséget tesz a járműkövető rendszerek között. A különböző csatornákon történő adattovábbítás hatással van a szolgáltatás árára is. Ugyanis a GSM kommunikációs eszköz az adatokat több módon is továbbíthatja: SMS illetve GPRS formában. A SMS-n alapuló kommunikáció tulajdonképpen rövid egységáras adatüzenet. A GPRS adattovábbítás pedig az időtől, illetve az átküldött adatmennyiségtől függő számlázás tarifáit követi. Költségkímélőbb mód a GPRS, ami a továbbított adatok (az elküldött bitek) mennyisége után ”számláz” a felhasználónak. A GPRS kiváló költséghatékonyságánál fogva lehetővé teszi az adatok folyamatos közvetítését.

Egyéni felhasználás

A GPS-alapú riasztórendszereknek a MABISZ által előírt szigorú előírásoknak kell megfelelniük. Amikor az autós ilyen szerkezettel lepi meg autóját, akkor nem csupán egy mindenre „kiképzett” dobozkát vásárol meg, hanem egy komplett szolgáltatást is. Ugyanis biztonságot nyújtó kiszolgáló háttér nélkül nem sokat érne. Tehát maga a GPS csak a rendszer alkatrésze, melynek segítségével a szolgáltató a lehető legrövidebb idő alatt pozicionál, és az autó által küldött jelek alapján intézkedik, ha erre szükség van. Ma már az országhatár sem akadály, hiszen vannak olyan cégek, amelyek bárhol Európában figyelemmel kísérik az autó mozgását, s egy konfliktus esetén (legyen az akár baleset) azonnal intézkedni tudnak. Ez különösen fontos lehet akkor, ha nem beszéljük az adott ország nyelvét. A GPS rendszerű járművédelem kétpólusú, ami autót és autóst véd egyszerre, ezért aki ilyen rendszert épített a kocsijába, annak tudomásul kell vennie, hogy működtetése egy más felhasználói szemléletet követel. Mivel a szolgáltató a diszpécserközpontba beérkező jelek ”magatartása alapján” tájékozódik, fontos az, hogy az autós és a cég közötti kommunikáció precíz és megbízható legyen.

Utópia?

A járműkövetés óriási távlatokat nyithat a modern autózásban. Hogy ez mennyire így van, azt az is igazolja, hogy Németországban küszöbön áll a GPS-alapú autópályadíj-fizetés, ami a megtett út alapján számolja ki a fizetendő díjat. Úgy gondolom, hogy ez a magyar autópályák díjmegállapításánál is népszerű alternatíva lenne. Milyen idilli kép lehetne a 7-es busz megállójában egy kis monitort nézve informálódni arról, hogy mennyit kell még várnunk az aktuális járatra. Természetesen ez fordítva is igaz lehet, azaz mennyire jó lenne a buszon ülve tudni, hogy a forgalom függvényében mennyi időbe telik majd az utazás, és akkor még a távolsági járatokról nem is beszéltünk. Ez a módszer a kötött pályás járműveknél is megállná a helyét, hiszen ezzel megakadályozható lenne, hogy a körúton kerítést alkossanak a villamosok. De játszunk tovább a gondolattal, vajon mennyire távoli jövő az, hogy autók a repülőkhöz hasonlóan fekete dobozzal legyenek ellátva? Ugyanis az ezt biztosító technika már ma is rendelkezésünkre áll. A fekete doboz segítségével tisztázódhatnának a kétes baleseti szituációk. A féknyomból visszaszámolt sebesség-meghatározás szempillantás alatt fölöslegessé válna. A biztosító társaságoknak nem kellene közlekedési szituációk rekonstruálásába kezdenie, mert a rögzült adatokból kiolvasható lenne, hogy a jelzett időpontban milyen járművek voltak a káresemény résztvevői. Ez pedig egy sor eddig megválaszolatlan kérdésre választ adhatna. Természetesen a fent leírtak csak a kiaknázható lehetőségek töredékét teszik ki. Azonban biztos, hogy az ötlet még sokáig „fekete dobozban” marad, hiszen alkalmazása elsősorban nem technikai, hanem jogi kérdés.