A magyar GDP egyik legfontosabb összetevője a folyamatosan növekvő autóipar, mely jelenleg is több mint 154 000 embert foglalkoztat. 2016-ban a hazai gyáripari teljesítmény 29%-át adta ez az iparág, 25,4 milliárd eurót termelve, ráadásul további növekedés várható a jövőben. Másrészt ugyanakkor az emissziós botrányok komoly gondot jelenthetnek már középtávon is, azonban hatásaik egyelőre nem érezhetők hazánkban. Az Euler Hermes (EH) magyarországi autóipari elemzéséből kiderül, hogy a négy nagy hazai gyártó – Audi, Mercedes, Opel, Suzuki – beruházásai mellett további lehetőséget jelenthet, hogy hazánk az innovatív technológiák fejlesztésének (önvezetőjármű-szoftverek, akkumulátorok, tesztpálya) egyik központjává válik. A másik oldalról egyre nagyobb nehézséget okoz – és nem csak erre a szektorra jellemzően – a növekvő hazai munkaerőhiány, melynek kezelése komoly kihívást jelent a gyártók és a beszállítók számára is.

Az Opel és a PSA Csoport házassága a szentgotthárdi üzem életét is felpezsdítheti majd

A négy nagy hazai autógyártó mindegyikénél – a folyamatos gyártáson kívül – jelentős beruházások zajlanak. Az Audi gyárfejlesztése mellett – melynek köszönhetően már az új Q3-as és a Q4-es modellek is nálunk készülhetnek – a Mercedes Benz Hungária Kft. tervei között szerepel a meglévő üzem 580 millió eurós fejlesztése és egy új üzem felépítése is, mely egymilliárd eurós befektetést igényel. A Suzuki esztergomi gyára 1992 óta töretlenül üzemel, míg az Opel új tulajdonosa nemrégiben jelentette be a magyar üzem hosszú távú fejlesztési terveit. További pozitív hír a szektor számára, hogy a 2017 első félévében bejelentett, állami támogatást is élvező, tervezett hazai nagyberuházásokból lényegében minden harmadik (35%) az autóiparhoz köthető. A hazai gépjárműgyártók első szintű, közvetlen beszállítói a magyar gazdaság egyik legfontosabb szereplői jelenleg, és az EH besorolása alapján többnyire az alacsonyabb kockázatú kategóriába tartoznak. Ennek oka a hosszú távú szerződések megléte a gyártókkal, a folyamatos innováció, a kifejezetten szigorú auditszabályok alkalmazása, illetve a szektorra jellemző, az átlagnál megbízhatóbb fizetési fegyelem. Éppen ezért a hazai beszállítói szektorban lévő cégek általánosságban jó pénzügyi-nyereségességi mutatókat tudnak felmutatni, és ennek megfelelően az egész hazai autóipar is az alacsony kockázatú szektorbesorolásban található az EH besorolása alapján. Ezzel összefüggésben megemlíthető, hogy a cég által a magyarországi piacon nyújtott hitelbiztosítási fedezet 14%-a köthető az autóiparhoz. „A magyar autóipari termelés 92%-a exportra irányul, így ezt a szektort lehetetlen elszigetelten, csak a hazai folyamatokra fókuszálva elemezni. Mindez azt is jelenti, hogy a globális trendek és folyamatok szinte azonnal éreztetik hatásukat: a német gazdaság esetleges lassulását, a Brexittel kapcsolatos kihívásokat, a kínai vagy éppen az orosz piacok problémáit azonnal megérezzük. Az erős exportfüggőség természetesen a beszállítókra is vonatkozik, és az ő esetükben is – akár a multikra, akár a hazai KKV beszállítókra gondolunk – egyre fontosabb a gyors reagálás és az, hogy fejlesztéseikben, beruházásaikban is előrelátó módon igyekezzenek mindig egy lépéssel a versenytársaik előtt járni” – mondta Bujdosó Tünde, az Euler Hermes Hitelbiztosító kockázatkezelési igazgatója.

A Mercedes-Benz új gyárat épít Kecskeméten: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Markus Schäfer, a Mercedes-Benz Cars termelésért és ellátási láncért felelős igazgatótanácsi tagja a szándéknyilatkozat aláírása után

Az infotainment és a telematikai rendszerek növekvő fontossága miatt tehát a beszállítóknak is alkalmazkodniuk kell: a szoftverfejlesztés jelentősége egyre növekszik az elmúlt időszakban, megváltoztatva az iparág szereplői számára az új termékek és szolgáltatások kialakításának ütemezését. A számítógépes rendszerek stabilitása-fejlesztése például az önvezető autókhoz kapcsolódóan egyre kritikusabbá válik, ennek megfelelően a K+F+I költések szerepe is tovább emelkedhet ezen a területen. Mindezt felismerve a 2014-2020-as költségvetési időszakban a magyar kormány 3 milliárd eurót fordít K+F+I területekre, melynek feltehetően egy jelentős része fog az autóipari beszállítóknál hasznosulni, ez pedig további lökést adhat a szektornak. A következő évekre tekintve pozitív képet látunk, a beruházások nem állnak le: a Mercedes-Benz még tavaly jelentette be, hogy egymilliárd eurós beruházás keretében Kecskeméten egy új üzemet hoz létre. 2017 május végén felavatták a Samsung 100 milliárd forintos beruházásával létrejött elektromosjármű-akkumulátor gyárat Gödön, mely az európai elektromos autóipar fellendülésében is fontos szerepet kaphat. Bő két hónapja Zalaegerszegen elkezdték építeni azt az európai szinten is egyedülálló tesztpályát, amely a hagyományos mellett az önvezető járművek tesztelésére és fejlesztésére is alkalmas lesz. A beruházás értéke 40 milliárd forint. Szintén az elektromos és az önvezető autókhoz kapcsolódó hír, hogy a Tesla, várhatóan az év végéig, megépíti Győrben az első Supercharger névre keresztelt töltőállomását. Ugyanakkor az, hogy a Tesla európai gyártásának központja melyik ország lesz a régiónkban, feltehetően a 2017-es év hajrájában dőlhet csak el. Mindez egy közel 5 milliárd eurós beruházás lehet, mely természetesen egyből feltenné hazánkat az elektromos autógyártás világtérképére.

Mivel az új Swift már Japánból jön, az esztergomi Suzuki-gyárban már „csak” az SX4 S-Cross és a kasszasiker Vitara készül

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!