Budapest gépkocsiforgalmának hatvan százaléka az agglomerációból érkezik. Egyelőre nem tudni, mikor kezdik építeni az Esztergomot Budapesttel összekötő zsúfolt 10-es út új nyomvonalon vezetett pályáját, bár pénz és engedély is van már a beruházásra. Két civil szervezet – a Levegő Munkacsoport és a pertől időközben visszalépett Piliscsabáért Egyesület – ugyanis közös bírósági beadványával akadályozza a húszmilliárd forintos kivitelezés megkezdését.
A térségben élők évek óta várják az új utat, s arra gyanakodnak, politikai okai lehetnek a beruházás akadályozásának. Pedig a beruházás már ebben az évben elindult volna, ha a környezetvédők nem fordulnak a bírósághoz, követelve, hogy semmisítsék meg a már kiadott környezetvédelmi engedélyt.
Közlekedés szempontjából azonban más irányokban sem jobb a helyzet. A Budapestre érkező tizenhárom főút közül csak a 2/A és a 31-es úton lehet még többnyire folyamatosan haladni - írja a Népszabadság. De bárhonnan, bármilyen jó tempóban érkezik is az autós a fővárosba, a határt átlépve tapasztalhatja, Budapest úthálózata megtelt.
Az elmúlt harminc év alatt csaknem kétszeresére nőtt a főváros és az agglomerációs települések között ingázók száma. Az időszak alatt kiköltözöttek többsége továbbra is Budapesten dolgozik. Ahhoz, hogy a vasút a személygépkocsikkal érkező utasokat teljesen átvegye, jelenlegi teljesítményének nyolcszorosára volna szükség – írta korábbi tanulmányában Pintér László, a Főmterv Rt. főmérnöke. A szakértő szerint a gépkocsiforgalom intenzív csökkentésére más megoldásokat kell keresni, s erre egy-két biztató elképzelés is született már. Ilyen például a városi hálózat kiterjesztése a környékre, elsősorban kötöttpályás vonalakon, de semmiképpen sem a vasúti fővonalak mai távolsági vágányhálózatán. Jó példa a fővárosban a HÉV-vonalak városi gyorsvasúttá alakítása a tervezett korszerűsítés keretében, de egyes irányokba megoldás lehet külön pályás autóbuszok közlekedtetése is.
Sokan úgy gondolják, a közúti forgalomcsillapításra a vasút fejlesztése lehet a megoldás. Szakértők szerint azonban a vonat nem mindenben helyettesítheti a közúti kapcsolatot, mert sűrű, ütemes közlekedés mellett is csak korlátozott többletkapacitás remélhető a vasúttól, a közúti forgalomnak csak kisebb hányadát lenne képes átvenni. MÁV-val óránként ötezren utaznak az agglomeráció és a főváros között – két irányban -, az utakon pedig ugyanennyi idő alatt harmincezren ingáznak a térségben. Már az is nagy eredmény lesz – vélik a szakértők -, ha a közúti utazásoknak a 35-40 százalékát sikerül egyszer majd a sínekre terelni. Ehhez azonban nem csak mennyiségi, hanem jelentős minőségi fejlesztésre is szükség lenne.
