Nem ma kezdték: a technikai feltételek adottak, sőt, hazánk a V2X megoldások terén Csehország és Észak-Amerika igényeit is igyekszik kielégíteni

A hazai közútkezelésben is egyre nagyobb szerepe van a digitalizációnak. Olyan rövidítések és szavak jelentek meg a mindennapokban, mint a C-Roads, a CEDR, a PIARC, az ETSI, az ITS, az RSU és az 5G. Hogy ezek pontosan mit jelentenek, hol és hogyan kapcsolódik be a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az autonóm autóvezetés támogatásába, miért mondhatják el magukról, hogy Európán belül is élen járnak a jármű és infrastruktúra közötti kommunikációs technológiák tesztelésében és kiépítésében, arról rendhagyó módon és a jelenlegi pandémiás helyzet miatt online workshopot tartott a Magyar Közút, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Commsignia.

A digitális kommunikáció biztonságosabbá és gördülékenyebbé teheti a mindennapi közlekedést

A Magyar Közút előadói bemutatták, hogyan változtatják meg egy kívülről hagyományosnak tekinthető szektor mindennapjait a modern technológiák, és ezen kihívásokat hogyan kezelik. Betekintést adtak több hazai és nemzetközi szervezet erőfeszítéseibe, a közútkezelői munkát jelentősen befolyásoló új trendekbe, az önvezető autózás felé vezető folyamatokba és különösen a jármű és infrastruktúra közötti kommunikáció területébe. A Magyar Közút nagy hangsúlyt fektet az együttműködésekre, az oktatás, kutatás és fejlesztés, valamint az ipari kapcsolatok terén is. Emellett részt vesznek számos nemzetközi és hazai szervezet munkájában, ami a tudástranszfert és a külföldi tapasztalatok, jó gyakorlatok hazai alkalmazását segíti elő. A digitalizáció térnyerésével a klasszikus közútkezelői munka is egyre inkább adatvezéreltté válik, segítve ezzel a döntés-előkészítést, a közúti infrastruktúra teljesítményének értékelését és az utastájékoztatást is. Jól felfogott érdeke a közútkezelőnek, hogy igyekezzen a digitalizációban rejlő lehetőségeket kihasználni, de ennek alapja a megfelelő minőségű adat és a megfelelő vállalati kultúra.

Győrben már javában épül és 2021 első negyedévében élesedhet a kooperatív rendszer

Ugyanakkor nemcsak tervezés, hanem már konkrét projektek megvalósítása is folyamatban van. Győrben például befejeződött a jármű és infrastruktúra közötti fejlesztési munka kivitelezése, így a kisalföldi megyeszékhely lesz az első hazai település, ahol jelzőlámpákkal szabályozott kooperatív rendszert építenek ki hosszabb szakaszon a még biztonságosabb közlekedés érdekében. A rendszer a tervek szerint 2021 első negyedévében élesedhet. A győri pilot projektben elérhető lesz az optimális sebesség ajánlása zöld jelzéshez, a zöld jelzésből hátralévő idő mutatása, tilos jelzés megsértésére figyelmeztetés és néhány gyorsforgalmi úton kiemelkedően fontos szolgáltatás is, amelynek van városi relevanciája, mint például a figyelem felhívása torlódásra, úton folyó munkákra vagy az időjárási körülményekre.

A Commsignia rámutatott, hogy az útkezelők és a városvezetők világszerte felismerik a teljes digitális járműkommunikáció, a V2X technológia jelentőségét, mellyel növelhetik a közlekedés biztonságát, optimalizálhatják a forgalmat. A budapesti központú, magyar mérnököket foglalkoztató Commsignia ehhez biztosít eszközöket, melyeket a hazai autópályák mentén és Győrben is alkalmaznak. Jól mutatja a járműkommunikáció iránti növekvő érdeklődést, hogy a Magyar Közút világszínvonalú hazai fejlesztési projektjei mellett a Commsignia számos más régióba szállít V2X megoldásokat, például Csehországba és az Egyesült Államokba.
Dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője kiemelte a Magyar Közút és a Műegyetem kutatási együttműködéseinek fontosságát. Az egyik ilyen az M86-os autóút időszakos lezárásához kapcsolódik, melynek keretében az érzékelőkkel felszerelt intelligens közúti infrastruktúra és az autonóm közúti járművek együttműködését vizsgálták a még biztonságosabb közlekedésért. A tanszékvezető bemutatta a Mobilitás Platform felépítését és működését is, mely a ZalaZONE tesztpályához kötődő, de azon túlmutató feladatokkal foglalkozik.