Az autómentes Városliget felnőtt és gyermek látogatói így az eddiginél lényegesen csendesebb és jobb levegőjű közparkban pihenhetnek, sportolhatnak. Fotó: Városliget Zrt.
Az évtizedekig parkoló autók által megszállt, bazaltkockás terület helyén hangulatos sétány jött létre

A Millennium idején épültek a városszéli szittyós területen a nemzeti história jelképei (Hősök tere, Vajdahunyad vára), és alakult ki szórakoztató negyed (Ezredéves Országos Kiállítás, Állatkert, Vidámpark, cirkuszok, mutatványosok, vendéglők, italmérések), azaz a Vurstli. A második világháború után, a Városliget rovására, a Regnum Marianum templomot lebontva, kiszélesítették az addigi Aréna, attól fogva Dózsa György utat, az április 4-i katonai díszszemlék színhelyéül. A csapatok csizmacsattogtató vigyázzmenetén kívül páncélosok dübörgése és teherautó-vontatású tüzérség jelezte, hogy „hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján”. Az utat keresztező új trolibuszjárat száma 70-es lett, Sztálin 70. születésnapjának tiszteletére, a járművek oldalán „Az élenjáró szovjet ipar terméke” felirattal. Ugyanitt rendezték a május 1-jei felvonulásokat is, a gyalogosok tömegét színesítő, mozgalmi dekorációk alatt alig látszó tehergépkocsikkal. 1956. október 23-án egy nagy, háromtengelyes teherautó és egy dömper húzta a gigantikus Sztálin-szobrot ledöntő drótköteleket. 1965-ben nehéz tréler érkezett a térre, Lenin szobrát hozta, hogy aztán, 1989-ben egy másik elvigye a Szoborparkba. Még ugyanebben az esztendőben Nagy Imre és társai újratemetésére összegyűlt tömeg foglalta el a volt felvonulási út egy részét.

S. T. (Sans titre): a tavaly 90 éves korában elhunyt Konok Tamás 2013-ban készítette az eredeti alkotást
A 70-es trolibuszvonal ünnepélyes átadása 1949-ben. Az MTB-82-es formáját a General Motors buszai ihlették. Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr

Aki Budapestnek csak ezt a sávját járja be, szakavatott idegenvezetővel, már fogalmat alkothat legújabb kori történelmünkről. Micsoda motorversenyek voltak itt időközben! Máig filmszerűen látok magam előtt mindent, érzem a „kétütemű olaj” szagát, hallom Kurucz György és Szabó „Kuksi” Nortonjának, Szűcs és Cserkúti Triumph-jának, Havel Jawájának infernális bőgését. Mi, nézők, kötélkordon mögött álltunk, tripla sorban, a versenyzők néhol szinte kéznyújtásnyira száguldottak előttünk, sőt, az oldalkocsiból merészen kilógó „utas” sisakja arasznyira – noha mindkét félnek veszélyes, de egész biztos, hogy közvetlenebb és nagyobb élmény volt, mint egy modern pálya lelátójáról nézni a távoli küzdelmet! A célegyenest gyakran helyezték a Dózsa György útra, depósorként katonai sátrakkal. Sőt, mi több, a négyféle szólókategória és az oldalkocsik után versenyautók jöttek – bizarr tákolmányok, köztük sztárnak számított Széles Tibor háború előtti Maseratija.

https://youtu.be/2d-5pwMkF84

Mekkora szenzációként éltük meg a Formula Junior autóversenyt 1963-ban, csupa külföldi résztvevővel. Ezek az igazi, együléses versenykocsik teljesen hasonlítottak az akkori F–1-esekre, de a motorjuk csak 1100-as volt, és a részvétel akár a nyugat-európai középosztálynak is megfizethető. Javítani kellett valamit a gép alján? Felbillentették a kocsit, hogy két kerekének oldalán álljon. Emlékszem, hogy így szerelte segítője a szárnyát bontogató, merész stílusával közönségkedvenccé, majd 1970-ben posztumusz világbajnokká lett Jochen Rindt Cooperjét. Hogy repesztettek ezek a versenyautók a Dózsa György út csúszós kockakövezetén!

A Külső Andrássy úton, a mai Kós Károly sétányon rajtolt el a Vasas SC nemzetközi gyorsasági motorversenye 1949-ben. Fotó: Fortepan/Kovács Márton Ernő
A Vasas SC motorversenyén az 1-es rajtszámmal Puhony Nándor indult. Fotó: Fortepan/Kovács Márton Ernő

Egy évvel később már a túrakocsik Európa-bajnokságának futamát rendezték ugyanitt. Akkor még nem a szériagyártmányokra csak küllemükben halványan emlékeztető, csillagászati büdzsével futtatott kocsik versenyeztek, mint Michelisz Norbié, hanem csak tuningolták egy kicsit a motort, keresztben leragasztották szigetelőszalaggal a fényszórót – ennyi! Sokuk rendszámos autóként, saját keréken érkezett a versenyre… Lanciák, BMW-k, Minik, Jaguarok, Ford Lotus Cortinák csaptak össze, a versenyzők közül Jackie Ickx lett F–1-es nagymenő később. Az Ajtósi Dürer sorról a Stefániára minden egyes körben úgy fordult be, hogy az ívbelső kerekek arasznyi magasan úsztak a levegőben, és ahol egy aszfalthullám megdobta a jobb elsőt, már csak egy hátsó érintette a talajt. Valahogy emberléptékű volt az egész, nem olyan steril, lélektelen, mint a mai professzionális autóversenyzés. E pilóták helyébe akárki odaképzelhette magát!

Szabó I. László (Kuksi) a Motorsportszövetség és a Mogürt nemzetközi motorversenyének 1949-es győztese a Hősök terén. Fotó: Fortepan/Kovács Márton Ernő
Május 1-jei felvonulás a korabeli Sztálin téren 1955-ben. Másfél évvel később már nem állt a szobor. Fotó: Fortepan

A rendszerváltás után az egész Városligettel együtt degradálódott, lassan lepusztuló terület lett a Dózsa György út elhagyatott, kopár kockakő-betontábla sivataga. Autósok, akik az Ajtósi Dürer sorról tartottak a Hősök tere felé, és nem akartak akadozni a jelzőlámpás kereszteződéseknél, átlósan átvágtak a volt felvonulási téren, nem ritkán eszeveszett sebességgel – életveszélyes volt az utcákból gyerekkel, kutyával átjutni a Ligetbe, csak a vakszerencsén múlt, hogy nem történtek tragikus balesetek. Amikor hó lepte el e senki földjét, driftelni, téli vezetést gyakorolni, vagy simán csak ökörködni jártak oda sokan.

Katonai díszszemle az egykori Felvonulási téren 1958. április 4-én. Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal
A 10 éves Csepel járműgyárat ünneplő felvonulók 1959. május 1-jén. Fotó: Fortepan/Szent-Tamási Mihály

Később, spontán módon, óriási ingyenes parkoló alakult ki (a Google Earth képén mindmáig így látszik, tessék megnézni!), csak a volt Sztálin-szobor helyén létesült 56-os emlékmű előtti sávot tartották szabadon. Nagy igény is volt rá, mert egyre több lett az autó, bejöttek a parkolóórák, csupán a fővárosi kezelésű Damjanich utcában és Városligeti fasorban maradt ingyenes a várakozás, ezekben csupán pillanatokig marad üres egy hely, de a fizetős mellékutcákban is nagyon nehéz parkolni. Ennek megfelelően nagy volt a környéken lakók és a Városligetbe, a Ligetváros irodaházaiba és egyéb intézményeibe járó autósok ellenérzése, amikor lezárták előlük a területet, azzal, hogy egy részén Néprajzi Múzeum épül, sőt, a Ligetbe terveznek színházat és Magyar Zene Házát (újabb vonzáscentrumok!) is. Ahogy aztán a Liget Budapest projekt előrehaladtával sorra készült el a gyönyörűen felújított Millennium háza (volt Olof Palme-ház), a Nagyjátszótér, a kis és a nagy futókör, a Sportcentrum, a kutyák élményparkja, kezdett megváltozni a közhangulat. Már csak a parkolási lehetőségre áhítozók várták türelmetlenül az egykori felvonulási terület délkeleti fele alatt készülő nyilvános garázst.

Az 1963-ban megrendezett nemzetközi gyorsasági autóverseny örök emlék marad. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor
Pátzay Pál Lenin-szobrának felállítása 1965-ben. Fotó: Fortepan/Bojár Sándor

December elejére teljesült a vágyuk: a Liget Budapest Projekt keretében megnyílt a városligeti Múzeum Mélygarázs. Miért ez a neve? Netán csak az épülő Néprajzi Múzeum látogatói használhatják? Nem! Egész Európában egyedülálló különlegesség, hogy a Városliget és a művészetek évszázados kapcsolatára utalva a belső terek 12 kiemelkedő magyar mester egy-egy remekművét idézik meg, Moholy-Nagy Lászlótól Keserü Ilonán, Maurer Dórán és Bak Imrén át Victor Vasarelyig. Az egyedi és különlegesen látványos enteriőr egyben segíti odalenn a tájékozódást. Szégyenfoltból Budapest új kuriózuma, büszkesége lett! Azáltal, hogy föld alá kerültek a gépjárművek, a bazaltkockás terület helyén hangulatos sétányt, több mint tízezer négyzetméternyi új zöldfelületet kapott vissza a Városliget. A promenád középső, pihenő zónájában hangulatos esti világítás és modern ülőbútor-kombinációk kaptak helyet. A 220 méter hosszú, 50 méter széles mélygarázs létesítése mintegy 6,5 milliárd forintba került, a promenádé másfélbe.

FSO Warszawa 223-as manőverez a bóják között a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács versenyén 1969-ben. Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
Így festett 1972-ben a rendszerint parkolóként használt Felvonulási tér. Fotó: Fortepan/Nagy Gyula

Ahogy Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa elmondta az átadáson, a mélygarázs környezetbarát parkolási lehetőséget kínál a parkba érkezőknek és a környéken lakóknak. A három szinten összesen 800 gépkocsi fér el, plusz külön helyeken motorkerékpárok. A le- és feljutást a három szintre liftek teszik akadálymentessé. A rámpák és odalenn a folyosók, beállóhelyek kimondottan szélesek, az oszlopok nem is számítanak bele, ügyetlen sofőrnek sem kell félnie, hogy meghúzza a kocsiját. Egyes helyeken töltőcsatlakozás várja a villanyautókat, és vannak családi parkolóhelyek is. Külön beállót kaptak a mozgássérültek járművei, a kerékpárosokat pedig saját lehajtóval biztonságosan megközelíthető, öltözőkkel és zuhanyzókkal kiegészített zárt biciklitároló várja, a garázs legfelső szintjén. A Múzeum Mélygarázs ideális választás a Városligeti Sportcentrumba vagy a futókörhöz érkező sportolóknak, a Nagyjátszótérre jövő családoknak, a Ligetbe látogatóknak, de a környező irodákban dolgozóknak és a szomszédos kerületek lakosainak is megkönnyíti a mindennapjait. Az önkormányzati lakossági várakozási engedéllyel rendelkező VI., VII. és XIV. kerületi lakosok 17:00 és 9:00 között, 200 férőhely erejéig – egyszeri 2000 forintos regisztrációs díj megfizetésével – ingyenesen parkolhatnak, amennyiben regisztrálnak a Liget Budapest Projekt honlapján.

Fred Hoffmann és Hans Peter Paulsen Opel Asconája az ADAC Tour d’Europe budapesti állomásán 1973-ban. Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
Werner Becker és Wolfgang Schlösser egy Volkswagen 1303 S-sel vett részt az 1973-as ADAC-futamon. Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

A Városligetet megújító Liget Budapest Projekt egyik fő célkitűzése, hogy a zöldfelület rehabilitációja és gyarapítása mellett radikálisan csökkentse a parkot évtizedek óta fojtogató autóforgalmat. Az autómentes Városliget felnőtt és gyermek látogatói az eddiginél lényegesen csendesebb és jobb levegőjű közparkban pihenhetnek, sportolhatnak, játszhatnak majd. Első lépésként megszűnt a felszíni parkolás az Ötvenhatosok terén, és ugye megnyílt a Múzeum Mélygarázs. A koronavírus-veszélyhelyzet alatt, este hét és reggel hét óra között, a kormány vonatkozó rendelete alapján, bárki ingyenesen parkolhat benne. A Városliget autómentesítése azonban itt még nem ért véget – hangsúlyozta Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója. A Liget Budapest Projekt részeként, a tervek szerint további mélygarázsok épülnek az elkövetkezendő időszakban (ilyenekre szükség is van, mert a Google Earth képén több mint 1200 autó látszik a felvonulási téren, tehát másfélszer annyi, mint a Múzeum Mélygarázs kapacitása), és a Kós Károly sétány valódi, autóforgalom-mentes sétánnyá alakításával zöldebb és sokkal élhetőbb park lesz a változatos történetű Liget.

Az AFIT autójavító vállalat egy Lada 2102-est öltöztetett fel az 1975-ös felvonulásra. Fotó: Fortepan/Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény
A látványos felvonulásról 1985-ben sem hiányozhattak a KGST-országok gyártmányai. Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr